Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés

59 Dr. Bartók György szerint „a szabadságharcot megelőző időben 1848 előtt az erdélyi reformátusoknak tulajdonképeni theo­­logika akadémiájuk nem volt". A kolozsvári, marosvásárhelyi és udvarhelyi főiskolánál 1 — 1, a nagyenyedinél 2 tanár ké­szítette elé a növendékeket a papi pályára 2 éven keresztül. E rendszer fogyatékoságait egyre jobban érezték. A főkonzisz­­tórium 1842-ben erre a kérdésre is kiterjesztette figyelmét. Bo­­dola Sámuel enyedi tanár, később püspök 1847-ben emlékiratot dolgozott ki „a vallás tanítóinak (= a papoknak) teljesebb mértékű kimívelésére“. A főkonzisztórium 1846-ban kimondta, hogy a 4 főiskola melletti theologiai tanszékeket egy helyre, Enyedre kell összpontosítani, de a szabadságharc útját vágta a reformnak. A zsinat 1851-ben indítványt fogad el, mely szerint „egy teljes papnövelde és tanító képezde“ állíttassák fel. Az 1852. évi zsinat megsürgeti a „teljes papnövelde“ fel­állítását s kimondja, hogy székhelye Enyed legyen, ami ha most nem kivihető, ideiglenesen tétessék Marosvásárhelyre. Az 1854. évi zsinat ideiglenes székhelyül Kolozsvárt határozza. Ez év november havában megkezdette működését Kolozsvárt „az erdélyi ev. ref. nagyenyedi papnövelde“. Ez az intézet 4 tanárral működött s az azzal szervesen összefüggő theologiai előkészítő osztály 3 tanárral (természetrajzi, bölcsé­szeti és neveléstani). Tehát volt az előkészítő osztály és 2 éves tanfolyam. A tárgyak ezek: systematica theologia, historica theologia, exegetica theologia és practica theologia. 186t-ben az Entwurftól megszabadulva a főiskolák új szervezetet nyertek: 4 elemi, 6 gimnáziumi osztály, 3 éves bölcselmi, 2 éves jogi és 2 éves theologiai tanfolyam. A jogit a theologusok is kö­telesek hallgatni. Ez volt a helyzet a reformátusoknál, mikor nálunk reformra került a sor. A theologiai tanfolyamnak a filozófiaitól való különválasz­tása 1845 ápr. 11-én merült fel először az iskolai törvények tárgyalása rendjén. A bizottság megbízta Brassait, hogy tervet készítsen, melyben e tanfolyam alatti tanulmányok sorozata, azoknak kik által és miképeni taníttatása, iskolai rendszerünk­ben leendő beiktatása, életbeléptetésének módja legyen körül­írva. Brassai már jul. 4-én kész van a tervével, de a bizottság érdemben nem tárgyalja, hanem a zsinatra utasítja. Az 1845. évi homoródalmási zsinat elvileg elfogadott egy tervet, melynek lényege az volt, hogy a filozófiai tudományok rendes idején kívül a hittan két éven keresztül taníttassék, de a filozófiai ta­nulmányok között is „népszerű hittan és egyházi historia“. A terv készítését a nevelésügyi bizottságra bízza. Ez Brassai igaz­gatót, Krizát és Berde pedagogarchát kéri fel a terv részletes

Next

/
Thumbnails
Contents