Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
551 nulás, mintaképük Berzsenyi és Horatius. Vásárhelyre megy a kir. táblához joggyakorlatra. 1833-ban ügyvédi vizsgát tesz s Kolozsvárt telepedik le. Mint ügyvéd magánúton megtanulja a francia nyelvet. 1835-ben a tordai zsinat egyházi tanácsosnak választja. A kollégium életében e korban élénk pezsdülés és mozgalom keletkezik. A mozgalom vezetője Iszlai László felügyelő-gondnok, mozgató szelleme Brassai. 1841-ben felállítják a nevelésügyi bizottmányt, melynek Mikó munkás tagja volt. 1845-ben a homoródalmási zsinat megalkotja a főiskolai törvények kodifikációját, melyben Mikónak, mint jogásznak, kiváló része van. 1847-ben Rédiger Károly áldozatkészsége nyomán szervezték a jogi és politikai tudományok tanítására a jogi tanszéket. Erre 1847 május 3. Mikót választotta meg a Főtanács úgy, hogy az egyházi tanácsnak is jegyzője legyen. 1847 szept. 5-én iktatták be ünnepélyesen, mely alkalommal „a nemzeti életről“ tartott értekezést, s már másnap megkezdte előadásait. De a nemsokára kitört szabadságharc miatt az iskolai év vége előtt az egyházi tanács a tanítást megszüntette. Mikó leszállód kathedrájáról s többé sohasem ült vissza. Közlegénynek állott be a városi nemzetőrségbe. Mint a szept.-ben felállított „oltalmi bizottmány“ tagja komolyságával és higgadtságával s a törvényesség iránti tiszteletével mérséklőleg hatott. Az egyház a pozsonyi 20. t.-cikket nagy örömmel és hálával üdvözölte. Kifejezte az általános öröm mámorában azt a meggyőződését, „hogy a nevelés ügyét az álladalomnak kell rendezni és vezetni, hogy e tekintetben, miután a lelkiismeret szab dsága biztosítva van, vallásfelekezet nem létezhetik“. Az egyháznak ez a kijelentése vagy nem őszinte, vagy nem eléggé megfontolt. Nem mutat történelmi és pszichológiai alapon való alapos megfontolásra. Mutatja ezt az az utasítás is, melyet a törvény végrehajtására szeptember 1-re összehívott értekezletre kiküldött biztosoknak adott, amely már nagyon óvatos és a régi erdélyi törvények vallásszabadságot jobban biztosító szellemében jobban és hívebben fejezi ki azt a viszonyt, amely az állami mindenhatóság és felekezeti autonómia korlátái megvonásában nyer kifejezést. Mikó az utasítás készítésében, melyre nézve a vezetők nem voltak egyhangú véleményben, tevékeny részt vett. Mikó a jogi tanszékről lelépett, de a tanári állásból nem. Iskolánk 1848 novembertől 1850 november közepéig katonai kórház volt ugyan, de a tanítás szakadatlanul folyt kezdetben a régi püspöki háznál, később a kis vármegyeháznál s a városi redut udvarán levő házban, De csak az alsóbb osztályokkal, mert a diákok szétszóródtak, ki haza, ki a harctérre s csak 1850 vége felé kezdettek visszaszállingózni. A tanítás kezdetéül november elsejét tűzték ki. De minthogy a tanesz
