Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

X. rész: Tanárok

539

humanae principio. Kézirat. — Historia philosophia. Kézirat. — Notae in summarium Rechenbergianum sive si ita placet: Hist. Eccles. — Contio super funere spectabilis Ladislai Suki de eadem Senioris, quam multis auditoribus existentibus declamavit in Felső Suk in Aula.

59. Pálfi Benjámin. Bölönben született. 1728 szept. 4-én lett szekundánus, 1731 márc. 17-én tógás diák, 1734 nov. 3 án a poezis preceptora, 1736 május 13-án szenior. Főembereink, főleg Vargyasi Dániel Ferenc kir. táblai biró költségén, kinek tanulása alatt is alumnusa volt, külföldre indult 1736 aug. 24-én (Fasc. ÍV. 549—50.). Uzoni-Fosztó szerint a kiválasztásnál nem a köz , hanem a magánérdek döntött. A leideni egyetemen tanult (Prot. Egyh. és Isk. Lap 1888. 440.). 1740 okt. 9-én jött haza (Fase. IV. 618). 1741 julius 8-án iktatták be a nyelvek és mathezis tanárának (Fasc. ÍV. 629.). 1742. ápr. 17-én házasodott, nőül vevén Szent-Ábrahámi püspök leányát, Sárát. A cétus menyegzői irattal és 4 tányérral kedveskedett neki. Az 1742 évi pestis idején Aghgal együtt Bölönbe vonultak meg s ott tanították a vidékről összegyűjtött tanulóknak az aútmetikát, poezist, oratoriát, logikát és a Szent-Ábrahámi ú. n. Synopsisát. 1743 május 20-án jöttek haza. 1748. jun.-ában a felsőrákosi zsinaton papnak szentelték. A papjelöltek vizsgáló elnöke volt az 1744, 1748, 1750, 1753, 1755, 1756. években tartott zsinatokon. Mikor Szent-Ábrahámi halála után Aghot püspöknek választották, ő főjegyző lett. Hosszas betegeskedés után 1771 május 28-án halt meg (Fasc. VI. 52.). Jun. 2-án temették Fejérvári Sámuel és Almási Ádám kövendi pap. Halála után csak két tanár maradott: Ágh és Fejérvári. Az 1772 jan.

18. Főtanács tárgyai közül a filológiát a püspöknek, a mathezist Fejérvárinak osztotta ki, fizetését is arányosan megosztotta, de csak amennyiben a jövedelemből kitelik, míg Lázár és Nagy György hazajőnek. Uzoni szerint képzett tanár, de nem pontos és kötelességtudó. Élete vége felé ivásnak adta magát s még könyveit is eladogatta.

60. Fejérvári Sámuel. Született Kolozsvárt. Iskoláit itt végezte, 1738. jun. 14-én lett szekundánus, 1741 szept. 16-án frekventálni kezd s okt 14-én tógás diák lesz. (Fasc. ÍV. 631.), 1742 ápr. 28-án felszabadul a noviciátusból. 1743 jun. 15-én thekarius lett. 1747 ápr. 5-én ünnepélyesen kibúcsuzván, Szebenbe ment német nyelvet tanulni s az unitárius uraknak a diétán prédikálni. 1749-ben külföldre ment. Okt. 23-án a leideni egyetemen van beírva, mint 28 éves bölcsészet-hallgató (Prot. Egyh. és Isk. Lap, 1888. 14. sz. 440.). 1751-ben hazajött. Felszentelték 1752 jun. 17-én a bágyoni zsinaton. Ugyanakkor a papjelöltek vizsgáló-bizottsági praesese. 1758. dec. 13-án — Szent-