Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

X. rész: Tanárok

526 1655 aug. 19-én plébánussá választották (Fase. II. 104.) s uni­tárius és kálvinista szenátorok (ez időben a szenátorok fele­része már kálvinista volt) nagy csoportjától kisérve a piaci nagytemplomban beiktatták. 1661 ápr. 7-én a dézsfalvi zsinat a márc. 7-én meghalt Beke püspök utódjául választotta. Ez a zsinat részben a közeledő ünnepek, részben élelmiszerek hiánja miatt már a második napon szétoszlott, holott máskor a zsinat 4 napig is tartott. Járai az állást nem akarta elfoglalni s csak a papok hosszas kérésének engedve, tette le az esküt. De már ugyanazon év jun. 3-án meghalt. Ezután két évig és majdnem 4 hónapig püspök nélkül volt az egyház. A pestis 1661 okt.-ig tartott, azután törökök és tatárok törtek be, egész Erdélyt fel­dúlták, elpusztitották, sok foglyot hurcoltak magukkal. A köz­­biztonság megszűnt. Zsinatot nem lehetett tartani. A tanulók száma úgy leapadt, hogy 1662 nov.-ében magyar tanuló csak 7 volt, szász 2 (Fase. II. 190.). Pauli István, a konzisztórium jegyzője, melegen méltató szavakkal parentálta, mint az eré­nyek és kegyesség kiváló példáját, akihez hasonló buzgó és ke­gyes férfi az öregek emlékezete szerint sem volt. A főnök szerint is örök bánatot hagyott maga után a szivekben. (Fase. II. 172.) Mint lektor egy rövid fizikai kézikönyvet írt hallgatói részére. Hetedszaki reggeli s estéli könyörgések. Melyekkel a b. e. Solymosi Koncz Boldizsár erdélyi unitárius püspök és azon jó emlékezetű Járai János kolozsvári unitárius plebánus uramék ő kegyelmek éltek. Kolozsvár, Tótfalusi K. Miklós 1695. 34. Árkosi Tegző Benedek 1651 jul. 18-án indult külföldre (Fase. II. 56.). Szept. 19-én iratkozott be Paulival együtt Odera melletti frankfurti egyetemre. 1653 febr. 28-án Leidenben a filo­zófiára 23 éves korában. 1654 aug. 21-én hazaérkezik (Fasc. II. 90.), Pauli még ott maradt. Aug. 29-én papok tanárok, sze­nátorok és nagyszámú polgárság a kollégiumba kisérik és lektornak beiktatják. Székfoglaló beszédje: De Scylla et Charybdi, melynek bevezetésében a peregrinálás veszélyeiről és nehéz­ségeiről is mondott némelyeket. 1656 dec. 4-én volt az eljegy­zése, 5-én menyegzője Órait Annával, mely alkalommal a cétus 4 frt 50 drral vett kancsót küldött ajándékba. (Fase. II. 122.). Uzoni azt jegyzi meg róla, hogy bűvész-mutatványairól csodás dolgot beszéltek korában. Benczédi szerint 1661 ben pestisben halt meg. Uzoni szerint nem ő, hanem Árkosi Géléi Benedek halt meg ekkor. így olvassuk Székely Sándornál is (id. m. 157.). A Fasc.-ban 1661-ről csak Szebeni Keresztély szász kollabo­­rator, Beke Dániel pöspök, Árkosi Ferenc szentpéteri rektor, Járai János plebánus és püspök, a lengyel pap, a szász kántor, megint egy szász kollaborator, Enyedi János, Dálnoki Lőrinc halálát találom feljegyezve, de Tegző nevét nem találtam.

Next

/
Thumbnails
Contents