Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
514 24-én meghalt az atyja s ő utódja lett a papságban. 1598-ban kizáratott a papságból.12 Hogy mi volt e kizárás oka, azt megmondja Teutsch,13 aki szerint azért kellett hivatalát 1598-ban elhagynia, mert szocinianus elveket hirdetett. Sem Seivert, sem Teutsch nem tudnak további sorsáról. Kanyaró,14 mint Szeben leghíresebb iskolaigazgatójáról emlékezik meg, de nem tudja idejövetelének okát. A fennebbi évszámmal nem egyezik Kolozsvár város számadás-könyvének az az adata, melyben 1594 január 21-ről ezt olvassuk: „Német Mátyás hozott az lectornak Tekéből, három lovon szekeren könyveket. Attam neki fi. 2 d. 6272“. És december 7 -én: „Biró uram, egész tanács akarattyából attam Miklós deáknak, hogy Besztercére ment az lectorért, költségére fi. 2.“. Nem tudom, hogy itt két lektorról van-e szó s az előbbi Deidrich-e? Uzoni-Fosztó azt írja róla, hogy Göcs Pál, a főpap, azzal vádolta, hogy be akarja hozni a gyermekkeresztelés és esketés r. katholikus formáját, melyet az unitáriusok elvetettek s mikor ezt megtiltotta, a szász polgárokat megnyerte, ellenszegült főpapjának s tagadta, hogy az ő eklézsiája a magyar eklézsiától függene. így szakadást indított és lázadást szított. 1603 ősze után halt meg, mi kitűnik Filstich Péter vallomásából, ki 1608 május 9-én a Székely Mózesnek történt város megadás ügyében tanúként kihallgattatván, előadta, hogy mikor a Bastától kirótt 70.000 frt megfizetéséről Ádám János házában az óvárban tárgyaltak, ott volt „az megholt Deidritius és János pap, az mostani szász prédikátor is“. Ez a tárgyalás 1603 őszén volt.15 Végig alkalmazva volt-e, vagy állásáról mennie kellett, nem tudjuk bizonyosan. 1599-ben még a szászok koncionatora volt. Seivert 11 munkáját sorolja fel s megjegyzi, hogy Radeczius Bálint 1620. évi Gesangbüchleinjában levő Deus creator omnium kezdetű ének fordítása : Der du bist Schöpfer aller Ding a Deidrich műve. 12. Broser János. Segesvári krónikájában Idensisnak, Kénosi—üzoni Jadensisnak írja, ami a Beszterce melletti Jád falutól származik, ahol akkor voltak unitáriusok. A Broser név meg Szászvárosit jelent (Bros = Villa S. Ambrosii), ami születési helye lehetett. Segesvári így ír róla: „1622 2-da dec. holt meg az jámbor istenfélő keresztény, szász prédikátor Johannes Broserus Idensis, az ki az városnak 24 esztendeig prédikállott, sok nyomorúságokban és ellenség között orozva is; mert akkor az németek regnáltak rajtunk és az templomunkat is elvették vala 12 Seivert: Nachrichten von Siebenbürgischen Gelehrten. Pressburg, 1785. 73. 1. 11 Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen, I. 373. 14 Szász tanulók őiskolánkban. Kér. Magvető, 1905. 355. 1. ,s Kolozsvár város perjegyzőkönyve, 1606—1609. 117. 1.
