Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
31 egyetemé: szakképzést nyújtani. Mindkettő jellemző tulajdonságát meg lehet zavarni, ha a gimnáziumba szaktanulmányokat szorítanak be, vagy ha az általános míveltség tárgyait az egyetemre viszik át, vagy ha a gimnázium és egyetem között valami középen álló intézményt létesítenek. Ilyen középen álló, sem gimnázium, sem egyetem volt a filozófiai tanfolyam. Ilyen akadémiai jellegű gimnázium Németországon is — mint láttuk — több volt. Nálunk Erdélyben és Magyarországon a protestáns főiskolák közül többnek volt teológiai és jogi fakultása. A mi kollégiumunk is felállította a jogi tanszéket, ami azonban az 1848. évi szabadságharc viharai közben rövid ideig működhetett s azután megszűnt, A danzigi ilyen akadémiai jellegű gimnáziumnak a két felső osztályban 3 fakultása volt: a teológusok tanultak dogmatikát, polemikát és prédikáció-gyakorlatokat, a jogászok az institutiokat és hűbérjogot, az orvosok bonctant és élettant. A stargardi gimnáziumban szintén előadták az exegesist, egyháztörténelmet, institutiokat és anatómiát. 1770-ben azonban megszüntették ezt az akadémiai szervezetet. Belátták, hogy ez a vegyes jelleg hátrányára van a tudománynak is, a tanulóknak is. A tudományt nem lehet önállóan mívelni, mert kenyérkereső, gyakorlati embereket kell képezniük. A tanulók egyetemi hallgatóknak érezték magukat s aszerint viselkedtek. Tetszés szerint jártak órákra, vagy elmaradtak s vagy tanultak, vagy nem. Az iskolai fegyelem lazább, de azért teljes szabadságuk nincs. De ami nincs, azt veszik maguknak s élik az egyetemi hallgató teljesen szabad életét. Aki a klasszikái fokozatot elvégezte s a frekventáció formaságain és vizsgálatain keresztül ment, bejutott az akadémiai fokozatra, a publicae lectiones hallgatására. Az intézetben eddigi törvényes helyzete megváltozott. Egyenruhát kellett öltenie s fogadalmat keílett tennie. Fegyelem tekintetében kikerült a pálca alól, amelyért megváltásidíjat fizetett. „Ür“ lett. A tanárok is így szólították s ők is egymást maguk között. Törvényeiket a rektor és a tanárok elég szűkre korlátozott felügyelete mellett maguk hozták, fegyelmi ügyekben maguk ítélkeztek és maguk gondoskodtak az ítéletek végrehajtásáról. Sajátságosán bizonytalan helyzetben voltak a poéták és orátorok, a mai helyzetben az V—VI. osztályosok, akik már nem voltak discipulusok, gyerekek, de még nem voltak studiosusok, diák urak s akiket épen ezért neutralisták-nak is neveztek. Sem ők nem tudták, sem a vezetőség, hogy ők hová tartoznak: pálca alá-e, vagy az esküdtszék ítélkezése alá? Nehezítette helyzetük állandó és szabatos meghatározását Kolozsvárt az is, hogy ezek az osztályok Tordán és Keresztúrt már diákok, „urak“ voltak s itt még semmik. Ezért iskolai helyzetük hol
