Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VII. rész: Internátus

231 pénztárából kellett helyreállítani. Ezért 1794 áprilisában hatá­rozták, hogy a kapukat, ajtókat, ablakokat, tantermek padjait előbb helyre kell állítani s csak azután lehet átadni az öko­nómiát a következőnek. Ha pedig azon rövid idő alatt helyre nem állíthatók, a főnök engedélyével a tisztség átadható ugyan, de azzal, hogy ha a következő alatt helyre nem állította, azután megint ő következik ökonómusnak. 1820 márciusában fel van jegyezve (Fase. X. 354.) az a határozat, hogy ezután a vigilek költik fel reggel az ökonómust csengetéskor. Az 1839—40. évi törvénykönyv „ökonómiai adminisztráció“ c. alatt tárgyalja a rend, tisztaság, karbantartás kérdéseit, fűtést, kéményseprést, világítást, felkelést, mosdást, lefekvést. „Köz­gyertya“ hiányáért a szobagazda, akinek külön asztala s külön gyertyája volt, 10 kr. büntetést fizet. Este 10 óráig világítani kell. Minden „kamara“ köteles mosdó-edényt tartani, melyben rendre megmosdanak, a szolga a vizet leviszi az udvarra, a folyosóról az ablakon kiönteni nem szabad. A padlóra mos­dani tilos. A szobákban csak 24 órára szükséges fát szabad tartani. Minden szoba a maga fáját felvágva, vagy vágatlan külön csomóba rakatja az udvaron. A fatolvajt tömlöcbe zár­ják s ha éjjel fogták el, reggelig, ha nappal, 6 óráig ül. Azon­felül büntetése 24 kr. és a kárt „törvényes becsű mellett“ meg­fizeti. Az igazgató a beteg tanulók orvosi praescriptioit aláírja, hogy orvosságot kaphassanak s árát az esperesek útján szedje be. A szobákat és ágyhelyeket a rektor osztja ki, mellyel min­denki köteles megelégedni. Szobáját, helyét senki engedély nélkül nem változtathatja, ellenkező esetben még egy ágyhely díjat fizet. Engedéllyel kaphat más helyet, de úgy, hogy a maga helyére más ifjat kerítsen. A kapukat Szent Márton-naptól Szent György-napig 8 órakor, Szent Györgytől Szent Mártonig 9 óra­kor zárják, nyári szüneten 10-kor. Csengetés és bezárás után a rendszolga a kulcsot a főnöknek visszaviszi s azután a kaput csak az ő hírével lehet kinyitni. Éjszaka a szobákat bezárni nem szabad. Nyitás reggel 5 órakor. Zárás után a rendszolga „a kamarajárásra“ kirendelt esküdthöz megy, eljár­ják az összes szobákat, a hiányzókat felírják s a jegyzést átadják a főnöknek, aki azt az esküdtszéknek bemutatni köte­les. A kapúőr (vigil) köteles 10 óráig a kapú mellett levő egyik szobában gyertya mellett fennülve vigyázni. Mihelyt valaki a kapura jön, gyorsan felmegy a főnökhöz, elkéri a kulcsot, be­engedi, nevét s a pontos időt lelkiismeretesen felírja s a jegy­zéket aláírva, 10 órakor a főnöknek felviszi. „Az ily módon részrehajlás nélküli feljegyzésre annyival is inkább köteles, mivelhogy ha a kamarajáró esküdt jegyzése többet foglalna magában, mint a vigil-cédula, a vigil könnyen gyanúba jő, fel­

Next

/
Thumbnails
Contents