Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VII. rész: Internátus
216 szíteni. Az iskolai díjak felszedése — úgylátszik — nemcsak ma nehéz, régen is bajjal járt. A büntetéspénzek beszedése is, különösen akkor, mikor a divízió összege kevesebb lett, vagy néha el is maradt. Mert ha volt divízió, akkor a kirótt büntetéspénzeket a szenior egyszerűen levonta. De ha nem volt, akkor csak a hátralék gyűlt, mert a szenior kezében nem volt semmi „rászorító eszköz“, amint a Vélemény írója mondja. Ebből két baj következett. Vagy az, hogy a büntetéseket részrehajlás és engedékenység miatt nem hajtották fel, vagy inkább maga fizette meg, mert a zálogolás nem „célarányos“, erőszakkal esik meg, sok kedvetlen következése van és inkább maga fizet, semhogy zálogoltasson. Ilyen tapasztalatok alapján jött aztán az „az universitásban fennálló szabály“, hogy az adóst vizsgálatra ne engedjék s a végzők moresből ne osztályoztassanak. Ez „célarányos“, — mondja a Vélemény — nem szerfelett kemény, nem az atyát bünteti, mert az rendszeresen kiadja a költséget s a fiú elkölti. Ezt tudva óvatosabb lesz s ezután nem bízza fiára, hanem maga fizeti be. A retorok és poéták „theologiáját“ tanítja. Deák kapuőrt állít, a kapu kulcsa nála áll éjjel is. Az esküdtszék elnöke, ő ad engedélyt, hogy esküdtszék alatt valaki távol lehessen a kollégiumból. Ő az ügyek előadója. A töwényszék tekintélyét sértőt bebörtönözte heti. A határozatot kihirdetés előtt a rektorhoz viszi. Az ítélet végrehajtását felügyeli, a pénzbüntetéseket felszedi. Ha az illető nem fizet, megzálogolja. Ha nem váltja ki, eladhatja. ítélet kihirdetésére meg nem jelenőt a közerővezetővel megfogatja, vason tömlöcbe viteti. A megfeddést az esküdtszék előtt végzi. Az alosztályúak lealázása a köztanító, főnök és exactor előtt történik. Az erkölcsi kötelezvény alá vetésnél a kötelezvényt ő diktálja s ő veti egybe az eredetivel. In facto delicti tömlöcbe vethet bárkit Ezek a teendői a törvényben nem rendszerbe szedve, hanem szerteszét szórva foglaltatnak. Az 1845. évi törvény a főnökre vonatkozólag a következő eltéréseket mutatja: 1. Nem az ifjúság választja, nem az igazgatóság nevezi ki, hanem az igazgatóság előterjesztésére az E. K. Tanács. 2. Bebörtönzési joga megszűnik. 3. A törvény nem ismervén a zálogolást, megszűnik zálogolási joga is. 4. Az iskolai díjak és jövedelmek számadásánál előírja az „ellennyugtatványkönyvet“, aztán a „véletlen“ számadásvizsgálatot s kifejezetten rendeli, hogy az iskolai év végén számadást kell felterjesztenie az igazgatóság útján. Az előbbi törvénytől eltérően ez a főnök hivatali helyzetét, teendőit a 44. §. b) pontjában szabatosan határozza meg: a főnök, mint az oskola bennlakó elöljárója és felügyelője, fel
