Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
206 26. fejezet. Kismező. A Kismező, melynek területe mintegy V/t holdnyi volt, a Kőmáli szőlők legészakibb részén feküdt az Erzsébet-út és a kalandosok temetője között. Hogy került a kollégium birtokába, nem tudjuk. Valószínű, hogy az 1716. aug. bizottság figyelmét kikerülte s igy maradt birtokunkban. 1696 óta az ifjúság játszó és üdülő helyűi használta, mire közelségénél s kedvező fekvésénél fogva igen alkalmas volt. A szeniorok a fasciculusokban szorgalmasan feljegyezték, hogy ezt a helyet maga az ifjúság kezelte, sáncokat hánytak, hársfákat ültettek, „labyrinthust“ (nyúlfogó) építettek s ezért gyakran Labyrinthus és Nyúlfogó néven is említik. Diák nyelven ez volt a neve. Tavaszi, nyári és őszi hónapokban, rendesen szerdán és szombaton, d. u. jártak ide játszani. A munkát az első éves diákok, a noviciusok végezték a szenior vezetése mellett; nem egyszer muzsikaszó, sőt boros mulatság zárta be e munkákat. Az első feljegyzést 1696. május 4-éről (Fase. I. D. 51.) olvasom : Labyrinthum renovavimus, qui ruinam minabatur, incuria enim seniorum neglectus, solo fere erat aequatus. Bizonyos tehát, hogy már azelőtt használták, mert akkor csak kijavították. 1698. május elején (Fase. III. 32.) a labirintust megint kijavították a novicius „urak“. 1712. ápr. 5-én (Fase. IV. 119.) Fractura redintegratur, fossae completae Labyrinthi purgantur et a cespite pro vetustate exherbantur per hospites quartae mensae. 1712. május 12-ről olvassuk, hogy kellemes időben ötös C • .) sorokba fákat ültettek, azután gazdag lakomát rendeztek, melynek végére megjelentek Kolozsvári Pál rektor, Keresztúri, Handsáros János és Székely János nemesek, kik úgy nyilatkoztak, hogy azok az ételek még királyi asztalnak is díszére váltak volna. 1738. május 2-án (Fase. IV. 595.) feljegyzi a főnök, hogy a labirintust, melyet jogosan bírnak s melyet a szenátusban sokan szöllőhelynek kértek, de elutasíitattak, újra megtisztították. 1757. május 18-án (V. 149.) kitakarítják és az egyik Nyúlfogót (muricipium alter) játszóhelynek rendezik be. A diákmunkásoknak a szenior egy veder bort adott, a dolgozni nem akarókat 100 drral büntette, de azután mégis visszaadta nekik. 1769. májusában (Fase. VII. 369.): a már régóta elhanyagolt Labyrinthust sok munkával és fáradtsággal helyreállították, körös-körül és középen hársfákat ültettek, az egészet gyepülésekkel vették körül és olyan kellemes üdülőhellyé varázsolták, „hogy nemcsak a kollégiumi tanulók, hanem mindkétnemű
