Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
200 ványokat az iskola számára, minthogy az ásványtan az alsóosztályú tanulandók közé bevétetett s a gyűjtemény hiányos. 1842 febr. 24-én az egyenruhás ifjak között bizonyos legatum volt kiosztandó,'akik azt kérték, hogy az összeg adassák át Brassainak fizikai eszközök vételére. Tehát már nemcsak ő maga szerez kísérleti eszközöket, hanem a diákokat is meggyőzte és megnyerte az ügynek, akik szegények önzetlenül lemondanak igényükről, hogy lendíthessenek valamit az ügyön. 1843. jun. 18-án bejelentik az E. K. Tanácsban, hogy Brassai saját költségén az ásványgyüjtemény számára egy fiókot csináltatott. A nevelésügyi bizottságban állandóan hangoztatja a kísérletezés és szemléltetés szükségét. 1843. ápr. 14-én ajánlják Keresztúrt a Sydow fali földabroszainak használatát. 1847. jul. 30-án javasolja, hogy a nagyági bányaigazgatóságot kérjék meg „iskolánk számára ércnemek és stufák átengedése iránt“. 1848. jun. 6-án érkezik meg a bányaigazgatóság kedvező válasza, mire megkérik ott lakó Kenyeres Károly afiát az ércnemek kiválasztására. 1848. ápr. 27-én a képviselő tanács Brassainak egy javaslatát tárgyalja, mely szerint „a természeti tudományokban való teljesebb kiképeztetés végett“ az unitárius és ref. diákok együtt tanulnának az illető tanároktól. Felterjesztik a Főtanácshoz, amely „a jelen körülmények között annak tárgyalásába nem elegyedik“ (Főt. 15. jk. pontja). Természetes is, hiszen már nagyon puskaporos volt a levegő. Brassai után Berde sürgeti a természettudományok térfoglalását és fejlesztését elvi céltudatossággal. Már Berlinből írja pártfogóinak, hogy meg akarja tanulni az üvegből való kémiai eszközök csinálását, mert a természettudomány a legbiztosabb híd az iskola és élet között s a „status gazdaság“ és nemzeti jóllét csak a természettudomány karjain emelkedhetik nagyra. Az a kor, melyre az ő tanári és igazgatói működése esik, nem volt alkalmas arra, hogy iskolai szemléltető eszközök tervszerű gyűjtésével és gyarapításával foglalkozzék. E tekintetben nincsenek is adataink. De utóda Benczédi már tervszerűen kezdette gyűjteni és gyarapítani különösen az ásvány- és vegytani gyűjteményt. Kezdetben igen kevés összeg állott e célra rendelkezésre. Később a helyzet e tekintetben is javult, igaz, nagyon lassan, alig észrevehető és kielégítő módon mindaddig, míg az államsegély megnyerésével aztán az állapotok jobbra fordultak. Végre a század utolsó tizedében Nyiredy vette különösen a növény-, állattani és vegytani gyűjtemény állandó gyarapítását gondjaiba s akkor létesültek a történelmi-filológiai, valamint a rajzszertár.is. A lassú fejlődés menetét az 1879/80. isk. évtől megjelenő Értesítők jelentéseiből lehet tanulmányozni.
