Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
193 három utolsó év kimutatása nyilvánvalóan téves, az adatokért a jelentésttevő könyvtárnok felel), 1886/87-ben 17899 mű 23830 kötetben, 1887/88-ban 18502 mű 24693 kötetben, 1888/89-ben 20145 mű 27790 kötetben és 397 szomorú jelentés, 1889/90-ben 21297 mű 29457 kötetben, 1890/91-ben 21732 mű 29971 kötetben, 189l/92-ben 22107 mű 30393 kötetben, 1892/93-ban 22471 mű 30781 kötetben, 1893f94-ben 22961 mű 31216 (?) kötetben, ami azonban nem lehet helyes, mert a részletek 3l498-at adnak, 1894/95-ben a művek száma egészen érthetetlenül lemegy 14424-re, 32000 kötetben. Ez eredmény a következő adatokból áll elé: 10925 önálló szakmunka 26810 darabban, 773 folyóirat 2344 darabban, 2726 vegyes mű 2846 darabban, 1895/96- ban 14620 mű 32364 kötetben, 1896/97-ben 14775 mű 32650 kötetben. Ettől kezdve megint változik a kimutatás rendszere, csak a kötetek számát közli az Értesítő. 1897/98-ban 34289, 1898/99-ben 34526, 1899/900-ban 35584. A könyvtár gyarapítására csupán a Farkas Sándor és Augusztinovics hagyatékából állott költség rendelkezésre. A régi, Gedő és Kovács-könyvtárak alap hiányában nem gyarapodtak. A vegyeskönyvtár szaporodott újabb adományokkal. A 80-as évek vége felé, mikor állami segélyt kapott a gimnázium, az évi költségvetések összeállítása rendjén gondoltak a könyvtár gyarapítására is. De ez a gondoskodás másnemű mellőzhetetlen szükségek mellett nem volt elégséges és nem elég céltudatos. Úgy, hogy bátran állíthatjuk: a könyvtár, annak gyarapítása, teljes rendezése részben kellő helyiségek, részben anyagiak miatt és a szükséges munkaerők hiánya miatt ma sincs elvégezve. Egy ekkora könyvtár lajstromozását, rendezését és gyarapítását olyan tanárra bízni jelentéktelen honorárium mellett, aki teljes tanári teendőket végez, több, mint amit méltán és jogosan el lehet várni bármily buzgó és lelkes embertől. A könyvtár, valamint a levéltár ügye megoldatlan kérdés, melyet az egyháznak saját szellemi érdekei szolgálatában végre meg kell már oldania. Símén egészen megokoltan mulasztást állapít meg a könyvtár kezelésében, mert az igazgatók nem maguk, hanem jobb diákok által végeztették azt. Ezt a megállapítást ma is fenn kell tartanunk. De más okból. Ma már egy ilyen nagy könyvtár rendbentartására a mai könyvtárrendezési elvek szerint teljesen külön ember kell, aki a teendőjét nem mellékfoglalkozásként végzi, hanem hivatásbeli főkötelességeként és egész munkaerejét kizárólag erre szenteli. 1837-ig nem voltak tanár-könyvtárnokaink. 1837—1848-ig könytárnok volt Brassai, 1850—54-ig Kriza, 1855—57-ig Mikó, 1857—60-ig Nagy Lajos, 1860—68-ig Buzogány Áron, 1868 szept. 11-től 1876 szept. 10-ig Ferencz József, 1876—1877-ig Símén Domokos, 1882—1889-ig Dr. Gál Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 11. 13
