Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
179 miatt 1673 ápr. 11-én kizártak az iskolából (Fase. II. 29 \), Ez a Felvinczi volt az első magyar színigazgató, aki 1693-ban Lipót császártól kért és kapott színjátszásra engedélyt. Már diák korában megpróbálkozott magyar ritmusú versekkel, melyekkel a kor szokása szerint a hatalmasok kegyét és jóindulatát igyekeztek megszerezni. 1703 dec. 14-én (Fase. III. 120.) Kapusi Miklós, a szintakszisták kollaboratora, komédiát adatott elé a vizsgálatokon. Sértő kifejezések és célozgatások történhettek benne, mert az ügy a patronusok gyűlése elé kerül, mely alaposan megpirongatta és megbüntette. Mert meg volt neki mondva, hogy generale examenen „semmi alienumokat, intermediumokat, még tisztességeseket is, — melyek eddig szoktak volt gyakoroltatni, cursusába, examenjébe ne elegyítsen“ s mégis „produkált aktusában sok emberséges emberek jelenlétiben tiszti s hivatalja ellen cselekedett, az elöljárókat illetlen szókkal nevezgetve“. Ezért javulását remélvén, nem büntetik, hanem készítsen „egy szép alázatos deprecatoria oratiot, kövesse meg a patronusokat, scholarchákat, a cétust és kollaboratorból deponáltassék. A mendikánsok pedig keményen megcsapattassanak". Színdarabok előadása tehát nemcsak dicsőséget, hanem keserűséget is hozott a szereplőknek. Innen kezdve a század folyamán nincs nyoma, hogy tanulók színdarabokat adtak volna elé. A rekatholizásás szenvedései s az állandó mindennapi kenyér hiánya miatt nem volt kedvök komédiát játszani. Mikor aztán a türelmi rendelettel s a vallásszabadság visszaállításával derülni kezdett felettünk az ég, a század utolsó tizedében megint találkozunk iskolai drámai dő^dásolikdl 1790 jun. 30-án (Fase. VII. 35.) d. u. 4 órakor az auditóriumban az oratorok előadják az összes nézők tapsai és tetszése mellett, kik között más vallású mágnások és polgárok is sokan voltak, először Bigilae c. tragédiát, t. i. hogy akarta őt Attila megölni; azután pedig egy Libri venales c. vígjátékot. A főnök ez esemény bejegyzése után hozzáteszi: Nálunk eddig nem volt szokásban vígjátékot előadni. Erre a jegyzésre egy más kéz (ha nem csalódom: Körmöczié) ezt az észrevételt teszi: „Sőt igen gyakran adtak elé, aztán megtiltották, de megint újra kezdették. Vide Fase. I., II., IV.“ 1797 jun. 30-án (Fase. VII 422.) a nyári szünet kiadása napján d. u. a kollégium udvarán épített színben, élőbeszéd után előadták Visszanyert fiú c. drámát s Váratlan vendég c. vígjátékot minden rendű nagy közönség jelenlétében. Ugyané napon jegyzi fel. hogy a múlt iskolai évben, ugyané napon (1796 jun. 30.) A nemeslelkű testvér-áruló c. drámát adták elé. 12
