Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
173 20. fejezet. Jóltevők emlékünnepe. Az egyházi és iskolai célokra a 18. század elején, sőt már azelőtt is megindult hagyományok, adományok, gyűjtések és kollektázások szakadatlan sora arra indította a főhatóságot, hogy az áldozathozatalnak ez a felemelő példája az ifjúság nevelésére gyümölcsözően felhasználtassék. Az alkalmat a Bölöni Farkas Sándor végrendeletének kihirdetése szolgáltatta. Könyvtárát, pénz- és térképgyűjteményét, amerikai útján gyűjtött emlékeit az egyháznak hagyományozta. A Főtanács a könyvtár kezelésére, átvételére külön-külön bizottságot küldött ki s határozta, hogy a diák-könyvtáros helyett ezután tanár kezeli a könyvtárt. Megválasztják Brassait s könyvtárkezelési szabályzatot dolgoznak ki. Ebben a Főtanácsban, mely Bölöni Farkas Sándor végrendeletét a hálás kegyelet érzésével veszi tudomásul, születik meg a gondolat, hogy a jóltevők emlékezetét koronként az iskola falai között meg kell tisztelni. A javaslatot — a jegyzőkönyv nem jegyzi fel, kié — egyhangúlag elfogadják. A kivitelről csak annyi szó esik, hogy az ünnep „az oskola falai között“ az ifjúság által illő énekek és célszerű szavalatokkal minden harmad évben az oskola igazgatóság által előre meghatározandó időben, annak szoros felügyelete alatt“ tartassák. Feltűnő ebben a határozatban, hogy hangsúlyozza az iskola falait, nem említi magát az igazgatóságot, mint ünneplőt, csak mint felügyelőt. Oka az, hogy a Főtanács semmiképen nem akart valami rekviemszerű ünnepélyt. A határozat 1842 febr. 28-án kelt. Az első ünnepély előkészítése körül több akadály merült fel a szereplő s az ünnepély helye tekintetében. Az igazgatóság a prózai dolgozat készítőjéül Kővári Lászlót, a költőire Jakab Eleket és Tibáld Ignácot jelöli ki. De közben valami változás eshetett, mert az igazgatóság jun. 19. ülésén Kővári és Kovácsi dolgozatait bírálják, melyeket némi módosításokkal elmondhatóknak tartanak. Tibáld poétái dolgozata nem sikerült s megbízzák Berde Áront „új dolgozónak“. A következő ülésen jelenti Iszlai László felügyelőgondnok, hogy az ünnepet „több okból“ nem tarthatják meg az iskola udvarán. Elkérik tehát a templomot. Az első ünnepet 1842 jun. 26-án tartották a templomban. Nagysolymosi Koncz Gergely oskolai főnök a templom e célra való feldíszítését igy írja le: „A helybeli szentegyház virággirlantokkal körözött piacán egy negyedfél öl magasságú, kőszínre festetett jó ízletű, célszerűleg: olaj, cser, borostyán és rózsakoszorukkal feldíszített kúpú s hasonlólag virágfűzérekkel ellátott aljú oszlop állott aranyos betűkből