Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés

142 vényét, eltávozott; a többi hittani pályára szándékozik menni s azoknak érettségi bizonyítvány nem szükséges. Nagy Eleknek jelentik, hogy ez iskolai évben nem voltak érettségire jelent­kező ifjak. A kérdést a Főtanács elé terjesztik, de az 1851 szept. 1—3. napjain tartott zsinati Főtanács jegyzőkönyvéből nem tűnik ki, hogy foglalkozott volna vele. A Főtanács után nehány nappal, szept. 14-én, azonban már jelentik az E. K. Tanácsban, hogy 5 tanuló jelentkezett a vizsgálatra. A tanács megváltoztatja korábbi végzését s meg­bízza az igazgatót, hogy tegye magát érintkezésbe Nagy Elek­kel, mint kinevezett kormánybiztossal az érettségi megtartása ügyében s miután megtartották, az eredményről tegyen jelen­tést. Október 5-én jelentik, hogy az érettségit mindnyájan kiál­lották. Az igazgató beadja a jegyzőkönyvet, melyet a Főtanács elé terjeszteni határoztak. Az 1851/52. év végén tartott érettségi vizsgálatról tett jelentésre a kormányzóság megjegyzése (E. K. T. jkve 1853. 46. p.) az, hogy az eredmény a várakozásnak megfelelt. De az írásbelire ne adjanak mindenkinek külön tételt, hogy a tanulók képességeit össze lehessen hasonlítani s a részrehajlás vádját elkerülni és a latin tanítására nagy gondot kell fordítani, hogy a korszellem anyagias iránya miatt az ifjak ne idegenedjenek el a magasabb tudományosságtól s ne nél­külözzék az értelem- és jellemképzés ezen egyik leghatható­­sabb tényezőjét. Az 1852/53. iskolai év végén 13 ifjú tett érett­ségit, 10 unitárius, 2 ref. és 1 luth. Az 1857—59. években tar­tott érettségi vizsgálatokról felterjesztett jelentésekre az 1859. évi kolozsvári zsinati Főtanács határozata: „Mind az érettségi vizsgálatok behozatala, mind pedig azáltal, hogy iskoláink iskolai tanácsosság alá rendeltettek, mind végre azáltal, hogy iskoláinkra nézve más vallású iskolai tanácsos neveztetett ki, vallásunk önkormányzása tetemes sérelmet szenvedvén, zsinati Főtanács ragaszkodik az 1856 aug. 28. fölterjesztéséhez s e tekintetben további teendőire nézve elvárja, mi lesz eredménye azon közlésnek, mely szerint a nem r. kath. egyházak autonó­miája helyre fog állíttatni“. Az abszolutizmus letűnése után az alkotmányos élet kö­zeledtére az iskolaügyet újra rendezik. 1861. május 4-én Kovácsi igazgató előterjesztésére az igazgatóság a következő végzést hozza: Minthogy az érettségi vizsgálat gyakorlata Főtanács által is „ideiglenesen legalább el lön fogadva, szükségesnek látja ez évben is megtartását; minthogy pedig a hazai újabb intézkedések által az iskolatanácsosi hivatal megszűnt, véle­ménye az, hogy az igazgató az érettségit tenni kívánókat szó­lítsa fel, az írásbelit a pünkösti szüneten tartsa meg, a szóbeli az évvégi vizsgálat alkalmával tartassák meg s erre a kineve­

Next

/
Thumbnails
Contents