Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
139 tart. A két első végén minden tanuló Tudósítót kap, melyben előmenetele általánosan jelezve, magaviseleté, mulasztásai ki vannak téve s melyet a szülő aláírása után az osztályfőnöknek vissza kell adni. Az 1890. évi Főtanács (70. jk. p.) a téli vizsgálatot megszüntette a következő okokból: mert a középiskolai törvény szerint annak helye nincs: mert másvallású ifjaktól a téli vizsgálatra vallástani jegyeket szerezni sok nehézséggel jár, minthogy azoknál az a vizsga már megszűnt; mert a tudósító könyvecskék utján a szülők gyermekeik előmenetelét figyelemmel kisérhetik, mert az ösztöndíjak kiadása sem fog nehézséggel járni, minthogy karácsonykor és húsvétkor változás alá jöhetnek. A 1896. évi törvények — természetesen — nem ismerik a téli vizsgálatot. A század végén az 1900. évi Főtanács (92. jk. p.) a vizsgálatok eddigi módjának megváltoztatásával ezeket rendeli: a vizsgálatra annyi napot kell szánni, ahány gimnáziumi osztály van. Minden osztály legalább két külön félnap vizsgázik. A szaktanár előleges kijegyzése szerint feltétlenül kikérdezendők a kétes és elégtelen előmenetelő tanulók, a nem kétes előmenetelűek közül mindenki legalább két tárgyból. A kikérdezés több tárgyból az időtől és az elnöktől függ, aki megkérdezi, kinek van kedve felelni s a jelentkezőket kikérdezi. A vizsgálat után zárt tanácskozásban az elnök jelenlétében a jegyek véglegesen megállapíttatnak. A záróünnepélyen csak a jeles előmenetelő s jutalomban részesülő tanulók nevei olvastatnak fel. A vizsgálatnak ez a módja már az 1899/900. iskolai évben életbelépett s a Főtanács a fennebbi határozattal most utólagosan jóváhagyta. E határozat megértése végett utalunk arra a durva és kíméletlen támadásra, amely „Kezdődik az emberbuiitás“ címen a 90-es években a középiskola ellen országszerte megindult s amely túlterhelés okán széles körökben illetékesek és illetéktelenek részéről széles mederben tárgyaltatott. Ez áramlatnak az volt a vizsgálatokra vonatkozó legfőbb kifogása, hogy e7ek az amúgy is túlterhelt ifjúságot feleslegesen és haszon nélkül terhelik és idegességét fokozzák. És sok szó és kivánalom hangzott el a vizsgálatok teljes eltörlése iránt. Ez a határozat középútat tart a régi állapot és a modern szélsőséges kívánalmak között, midőn a vizsgálatot csak a kétesekre és.elégtelenekre terjeszti ki s az előleges osztályzatot már a vizsgálat előtt elkészítteti. A vizsgálatokkal kapcsolatban ismertetem az ú. n. Érdemsorozati jegyzőkönyv rendszerét.
