Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
121 azok felfogásában, akik az állami felügyeleti jog körvonalazásától félnek, mert ez nemzetiségi szempontból megokolt volt, minthogy ennek a hiánya a kormány és az illető hatóság között a múltban sokszor kellemetlen súrlódásra adott alkalmat. Az E. K. Tanács évi jelentése szerint a törvény életbeléptetésének első éve „úgyszólván a tájékozás éve“, ezért az egyházi tantervet egyelőre nem változtathatja meg, hanem ez ügyben a lehető tegszabadabb kezet kéri. És tájékozásul közli, hogy a gimnázium „sarkalatos tárgyaiból" (klasszikus nyelvek, anyanyelv, számtan, történelem) heti 45 órával van több, mint a miénkben, a reális tárgyakból és németből a miénkben 16 órával van több, mint az államiban, egészben csak heti 8 órával van kevesebb a miénkben, mégis „az alkalmazkodás — a tanító erők kérdésén kívül — nem lesz nehéz“. Az életbeléptetés tárgyában küldött leiratra (1883 aug. 6. 26147 sz. r.) a zsinat azt válaszolja, hogy készséggel igyekszik eleget tenni, mert e törvény csak újabb ösztönt ad a fokozott gondosságra és tevékenységre s reméli, hogy a miniszter „nem mint szigorú biró, hanem mint jóakaró gyámol" fogja jogát gyakorolni. Megbízza az E. K. Tanácsot, hogy a miniszter által kivént dolgokban intézkedjék, a leírat 1—10. pontjainak tegyen eleget, küldje fel a tantervet s jelentse, hogy a keresztúri 5 oszt. gimn. nem ú. n. csonka-gimnázium, hanem a kolozsvárinak csak „párhuzamos osztályai", küldje fel iskolai törvényeinket és utasításainkat, a tanárválasztásra 1880—51. sz. a. megállapított szabályokat. A V. K. M. 1883—39665 sz. leiratában a felterjesztést némi kifogásokkal tudomásul vette. Keveselte a magyar és a 2 klaszszikus nyelv tanítására szánt időt, de minthogy tanulóink magyarok, a magyarnak szánt időt elfogadta. Iskolai törvényeink némely pontjai nem egyeznek a törvény intézkedéseivel. A tanárválasztási szabályzatra az a megjegyzése, hogy a mértani rajz tanítására is okleveles tanár kell. „Lényeges nehézségek" tehát nem merültek fel, úgy hogy az 1884/85. isk. évben sikerült „a törvényes kívánalmakat megközelíteni“. Ez évben tartották meg először az érettségit az országos törvény szerint. 13. fejezet. A tanulók száma. A tauulók létszámáról hosszú időn keresztül nincsenek biztos adataink. Az a nehány adat, amit a következőkben felsorolok, csak a felső tagozatra, a deáki vagy tógás társaságra vonatkozik s a Fasc. köteteiben található. A gyermekekről nem volt, vagy nem maradt fenn ilyen nyilvántartás.
