Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
110 vetkeztében „általunk nem is gyanított véletlen nagy változásokon mentek át“. A püspöki szék betöltése be volt tiltva s csak ezelőtt nehány héttel adatott vissza százados szabadsága élvezete. A főgondnok az egész idő alatt éberen vigyázott és buzgólkodott autonómiánk védelmében. „De ennek dacára anyaszentegyházunkra, iskoláinkra úgyszólva ránk erőszakolt állami legfelsőbb intézkedéseket megakadályozni, feltartóztatni közügyünk veszélyeztetése nélkül nem volt hatalmában. A helyzet „szép reményekkel kecsegtető, de még kétes“, melynek feladata: „alkotmányos életünk felüdülésével az átalakulás, vagy visszahelyezés iránti intézkedéseket megtenni“. Káli Nagy Elek hivatkozva megválasztásakor tett nyilatkozatára, hogy csak addig viseli e tisztet, míg az egyháznak törvényes püspöke lesz, miután Krizát megválasztották, lemondott állásáról. De a Főtanács nagy lelkesedéssel újra megválasztotta. A főgondnoknak nagy érdeme van abban is, hogy a kollégium épülete kibővíttetett, a könyvtár célszerűbb elhelyezést nyert és a püspöki lakás megépíttetett. A Főtanács a Programm szerint megkezdi a visszahelyezés munkáját. „Az alkotmányos rendszer életbeléptetésével a sérelmes intézkedések foganatosítása is megszűnvén, az 1859 julius 20-án az oktatási nyelvre nézve kiadott rendelet — több mással együtt — félretétetik. Elhatározzák az angolnak, mint rendkívüli tárgynak tanítását. Ekkor jelentették be ifjaink részére az angol ösztöndíjat; az egyház törvénykezési útmutató könyve magyarra fordítását, az egyházi törvények összeszedését, a kor kívánalma szerinti módosítását és kinyomatását, az egyházi hivatalnokoknak világos és korszerű utasítás készítését. Az iskolai díjakat újból állapítják meg. A beterjesztett tantervi javaslatot azonban érdemleges tárgyalás előtt kiadja az igazgatóságoknak és köröknek hozzászólás végett. Azonban a történelem tanításának módosítására már most felhatalmazza az igazgatóságot és kimondja, hogy a tordai és keresztúri iskolák mindenekben egyenlők legyenek a kollégium 8 vagy 9 osztályával. A tanterv a vélemények beérkezése és feldolgozása után végleges alakjában az 1863. évi aug. 30—31-iki kolozsvári Főtanács elé kerül. A tanterv három, mondhatni önálló részre tagolódik. Mindeniknek saját iránya és célja van. Az első reális, a második humanisztikus (= nyelvészeti), a harmadik tudományos. A középső fokon főtanulmány a nyelvészet s különösen, mint az egész nyelvészet és tudományos képzettség alapja: a magyar nyelv, továbbá a német, latin és görög s az ezekre vonatkozó tárgyak. A tudományos tagozat magában foglalná a hajdani bölcsészeti tanfolyamot. A vallás tanítása az egész tanfolyamon folyna. Torda és Keresztúr a 8 első
