Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
99 tengerészeihez való bejutás céljából a franciát és angolt is tanítaná. Árkosi Mihály keresztúr-köri esperes körözi a rendeletet papjaival és a konzisztorokkal s az egész terv lényegét abban látja, hogy „ezután minden tanítmányok magyar nyelven taníttassanak s a deák, mint most még szükséges, csak mint nyelv úgy taníttassék“. 0 maga is és akik körözvényét látták, mind helyeslik a tervet. Kozma Gergely tordaaranyosi köri esperes gyakorlati javaslatokat terjeszt elé. A görög helyett, „mely nekik a legkisebb hasznot sem hajtja s unalmas“, tanítaná: a két magyar hon érc- és papiros pénzeit, gazdasági elveket: ló, szarvasmarha, juh, méhtenyésztés, veterinaria, baromorvoslást ; selyembogártenyésztést; kereskedés elveit, „hogy ezen legjövedelmesebb kútfejet ne merengetnék csak az idegen nemzetűek; technológiát, régibb századokbeli írások olvasását. Könnyű észrevenni, hogy Kozma esperes elveiben a későbbi gazdasági, kereskedelmi és ipari iskola csirái rejlenek. Legbehatóbban és bölcsebben szól a tervhez Farkas György marosköri esperes. A legbölcsebb oktatási terv is sikertelen — úgymond — ha a tanítók ki nem képeztetnek. Kívánni is képtelenség, hogy jól tanítson a tanító, ha nem tudja a módját. Ajánlja tehát a paedagogia felvételét a tanulmányok sorába. Ez taníttassék elméletileg is, gyakorlatilag is. A most akadémiára menő ifjúnak adassák utasításul, hogy figyelmét fordítsa a tanítási rendszerekre, módokra és pedagógiára, nevezetesen Porosz- és Némethonban. Hogy a nevelés elejét vehesse a mai vallásos indifferentizmusnak, a heti 1 vallásórát emeljék 2-re az alsóbb osztályokban is, miként tervezve van „a középoskolákban“ (= philologica classisokban). Az egész rendszerre nézve általános véleménye az: nem célszerű, hogy minden ifjú azon egy pályán vezettessék; pedig eddigi s a kérdésben levő rendszerünk is csupán csak a tudományos pályára nevel minden ifjat. Pedig nagy részének nem célja tudományos ember lenni. Osztassák tehát a tanulási folyam, mind a fő-, mind az alsóbb oskolákban kettőre, ú. n. tudományos és ipari pályára. Mindenik pályára az ahoz értők a szükséges tanulmányokat kijelölhetnék. További részletes és igen bölcs észrevételei a falusi iskolákra vonatkoznak. Itt csak annyit, hogy ezekben a rajz, latin, német tanítását szükségtelennek tartja, annál szükségesebbnek azonban a felvetteken kivűl a baromorvoslást, mezei gazdaságot, kertészséget és gyakorlati geometriát. Észreveszi az unitárius hívek között az összetartás és buzgóság hiányát, a vallási közönyösség terjedését s ezt annak tulajdonítja, hogy híveink gyermekei nem egy iskolában nevekednek. A vidékről a gyermekek Vásárhelyre s a nemrégen Makfalván állított iskolába 1*
