Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
61 Csanádi, a kollégium rektora, a reformátusok részéről Geleji Katona, a fejérvári rektor. A vita hevében Csanádi a Krisztust „csinált“ Istennek mondotta s ezzel úgy felingerelte a fejedelmet, hogy csak előre megnyert salvus conductusa mentette meg a kemény büntetéstől. Ez után a vita után a reformátusok részéről székében hallani lehetett a vádat, hogy az unitáriusok előtt a Krisztus nem több, mint a törökök előtt. Az 1618. évi (nov. 4—21.) országgyűlésen maga a fejedelem tett előterjesztést a zsidózás terjedésének meggátlására s a zsidózók megbüntetésére. Az országgyűlés az előterjesztést elfogadta s rendelte, hogy „a bevett vallásokon kívül való haeresiseket“ követőket, ha karácsonyig valamely bevett vallásba nem térnek, őnagysága maga elő idézze s megbüntesse „mind magokat, mind peniglen azoknak patronusát, promotorit és factorit“. De támadták az unitáriusokat is. Azzal vádolták, hogy inkább ragaszkodnak a zsidó és török, mint a keresztény valláshoz. Radecius már másnap Apológiát adott be a fejedelemhez azok ellen, „kik az unitárius vallást török vallásnak lenni erősítik“. Pokoly szerint a vád túlbuzgóság műve volt s veszedelmet nem hozott az unitáriusokra, ami nem felel meg a valóságnak. A fejedelem rendeletet adott, hogy a szombatosok kikeresése végett még ezen évben zsinatot tartsanak. Ez a zsinat Erdőszentgyörgyön tartatott Keserűi Dajka elnöklete alatt. Mi volt a zsinat eredménye ? Pokoly szerint alig tudunk erről valamit; leghihetőbb az, hogy megállapíttattak azok a módozatok, melyekkel a szombatosok kikereshetők az unitáriusok közül. Ferencz József (Unitárius Kistükör. 1930. 54.) 6 pontban közli a hozott határozatokat, melyek között nincsenek az egyházból kizáró rendelkezések. Kohn (id. m. 85. 1.) szerint kizárták őket maguk közűi, hogy szabaduljanak a nevük s vallásuk védelme alatt terjedő zsidózás veszélyétől. Ezekkel a határozatokkal 300 katona kíséretében indult el Keserűi Dajka ref. püspök vizsgálatra, megtudni, hogy kik a szombatosok s kik nem. Bejárta nemcsak Udvarhely és Marosszéket, ahol szombatosok voltak, hanem Háromszéket is, amint más helyt már elbeszéltük. A „sabbatharia secta“ ellen Rákóczi idejében újabb panaszok emelkedtek. Pécsi Simon a Bethlen idejében kegyvesztett főúr, visszavonult a magánéletbe s bibliai tanulmányokkal foglalkozott. A szombatosság nála már egészen zsidózássá vált. Szenterzsébeten iskolát alapított, sok ifjút taníttatott ; a pünköst napját pénteken ülték meg. 1635-ben hozott a gyulafehérvári országgyűlés először törvényt ellenök, mely megtérésre hívja fel e szekta tagjait s
