Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
52 Bethlen Gábor trónraléptekor esküvel fogadta, hogy „minden rendeket személyválogatás nélkül szabadon megtart religiójukban és annak szokott exercitiumát az artikulusok tartása szerint“. Esküjét meg is tartotta, sőt ahol lehetett, az articulusokon enyhített és lazított is. Pl. az 1610 évi besztercei országgyűlés katholikusok elleni határozatán enyhített, mikor megengedte, hogy a jezsuiták Kolozsmonostorra visszatérhessenek s a zárdát és templomot birtokukba adta. Az 1614. évi medgyesi országgyűlés kimondotta, hogy minden bevett vallások püspökei és szeniorai, „kiki mind az ő szokott vallásában, recepta religióján valókat mindenütt az országban szabadon vizitálhassák, fogyatkozásokat reformálhassák“. Elfogulatlan, szabadelvű kijelentés, megfelel esküje fogadalmának. Valamint az a privilegiumos levele is, melyet ugyanez év aug. 10-én bocsátott ki s melyben a háromszéki ref. és unitárius papság kérelmére bizonyos szabadalmakat ad, melyek az egyházi szolgák tehermentességére, az egyházkormányzásra s az egyházi rend függetlenségére vonatkoznak. Fájdalommal tapasztalja — úgymond — hogy mai napság a professzorokat s más tudós embereket nem becsülik meg kellőképen s a fejedelmek ajtai nehezebben nyílnak meg előttük, mint a hízelgők előtt. Úgy értesült, hogy a székely székekben lakó ref. és „ariánus“ felekezet esperesei, papjai és tanítói, akik eddig sikeresen nevelték a népet, mostanság kiváltságaikban sokszor zavartatnak, sőt polgári és hadi terhek viselésére kényszeríttetnek. Torjai Székely Péter, Koppáni István (unitárius) és Leerde János esperesek kérésére rendeli: Minden pap és iskolamester mindenféle rendes és rendkívüli adó alól mentesek legyenek. Ezek özvegyei is élvezik e kiváltságot. Az egyházkörökben évenként egy elöljáró hivatalos vizsgálatot tartson. Az eklézsiák elöljárói 15 naponként törvényeik s egyházi ügyeik intézésére gyűlést tartsanak. A harmadik pontot szóról-szóra idézem: Partes ipsae in unó corpore licet diversa habeant munia. nihilominus tarnen ad conservationem totius corporis omnes earundem partium actiones tendere videmus. Unió et concordia ab omnibus sanis et piis hominibus non solum laudatur, verum perpetuis enchomiis quoque extollitur. Inde ab initio, quo singulari dei beneficio propulsis tenebris inspirante gratia Spiritus sancti praemissae ecclesiae tarn orthodoxae, quam unitariae religionis illuminatae exstiterunt, orthodoxa et unitaria religio in ipsis ecclesiis libera fűit. Ipsi autem ministri et rectores, licet diversae exstiteiint religionis, attamen mirabili concordiae nexu uniti, dependentiam unusquisque habuerit a suo episcopo et seniore, unione eorundem salva tarnen rema-