Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
49 ban taníttatnak“. Ebből látjuk, hogy a helyzet a városi tanács sok sürgetése s anyagi támogatása mellett lassanként javult s a 80-as évek végén már öntudatra ébredtek, hogy a jezsuitákkal a versenyt csak az iskola minden irányú támogatása által vehetik fel. Kétségtelen, hogy az az akció, melynek eredménye volt a jezsuitákat kitiltó medgyesi országgyűlés határozata, szintén hozzájárult ahoz, hogy a kollégiumban a helyzet a tanárok száma tekintetében, megjavult. Hasonló volta helyzet a reformátusoknál is. Pokoly a Bethlen-korabeli viszonyokat rajzolva, e helyzet láttára mondja (id. m. II. 63. 1.): „Tény az, hogy az utóbbi 20—25 esztendő óta az erdélyi protestántizmus szellemi színvonala hanyatlani kezdett. Reformátusok és unitáriusok egyaránt képtelenek voltak arra, hogy szellemi munkásokban előálló szükségleteiket hazai emberekkel fedezzék. Amint János Zsigmond, Báthori István és Kristóf korabeli egyházi férfiak, a reformáció hős bajnokai, kik még Luther, vagy Melanckton korában a külföldön járva, alapos tudományosságra, széles látókörre tettek szert, kidőlnek: az itthoniak közül kevesen lépnek nyomukba. Az unitáriusok kolozsvári jeles iskolája nem egy időben igazán szomorú képet mutat. A nagy bujdosók eltávoztával alig van neves ember az élén; pedig a város is gazdag volt, az iskolának is volt vagyona. Sokszor szinte lámpással keresték a jó rektorokat és most a reformátusokhoz, majd a külföldre fordultak, hogy az iskola tekintélyét fenntarthassák.“ Jakab Elek valószínű feltevése szerint a kollégium tanulmányi rendszere ugyanaz lehetett, mint a szebeni szász gimnáziumé. Némely része még az ő korában, 1830—48 között is fennállott. A tanítás és tanulás súlypontja a latin és görög volt, ehez kapcsolódott a vallás. A kollégium élén a rektor állott, ő választotta vagy ajánlta a lektorokat, vezette, ellenőrizte a tanítást. Volt mellette rendszerint 2 lektor, 2 kollaborator, néha több, néha kevesebb és 1 kántor. A tanítás ideje úgy volt beosztva még az ő korában is, hogy a rektor theologiát tanított télen, nyáron jó reggel és ebéd után az első órán. Ezután a lektorok következtek, az öregebb választhatott, hogy reggel, vagy délután tanítson. Az ifjabb lektor rendszerint d. u. olvasott a rektor után. Télen olvastak a reggeli ima (preces) előtt is. A kollaboratorok 9-től d. u. 4-ig tanítottak. A tanítás még az ő korában is reggel 5 órakor kezdődött. A kántor 12—1-ig tanított éneket, — és vezette az éneklést a templomban és temetéseken (chorus). A játék és testgyakorlás ideje szerda, péntek, szombat délután. A város jegyzőkönyvében, vagy egyházfiak számadásában ahány adatot, vagy feljegyzést olvashatunk iskolai belső Dr. Gól Kelemen : A kolozsvári unitárius kollégium története. 4
