Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

373 lássál. 5. Régebb az egyházi kormányzatra nézve püspöki szék név alatt létezett, jelenleg pedig képviselő egyházi tanács név alatt fennálló testület tagjai, legalább is 12 számig rendszeres fizetéssel láttassák el. 6. Az oskolamesterek szorosan az egy­házi személyzethez tartozván, a státus segedelme rájuk is ki­terjesztendő. 7. Az elaggott egyházi személyek és özvegyeik iránt gondoskodás történjék. 8. Az eklézsiák jövedelmei és vagyona bántatlanul meghagyandó. A tanintézeteket illető kívánságok: 1. Leghelyesebb lenne, „ha a tanintézetek egyáltalában vallásfelekezetekhez kötve nem volnának s azok felől minden valláskülönbség nélkül a köz­­álladalom rendelkeznék; de miután ezen eszmére megérve az ország lakói még nincsenek s miután félhető, hogy ennek al­kalmazása jelenleg nyelv- és vallástusákat idézne elő, ennél­fogva ezúttal legalább annyit lehetne és kellene tenni, hogy a haza különböző részeiben országos költségen minden vallás­különbség nélkül egyetemek állíttassanak fel, melyek mellett ha theologiai fakultás is létesíttetnék, azon esetben a vallás­tudománynak a dogmákra vonatkozó ágait minden bevett val­­lásfelekezetűeknek saját vallásukbeli tanárok tanítsák és az ilyenek azokból, kiket az illető hitfelekezetek felajánlanak, neveztessenek ki.“ 2. Az egyetem helyéül Kolozsvár jelöltessék ki. De határozottan tiltakoznak azon felmerült gondolat ellen, hogy ez a kath., ref. és unitárius tanodák összeolvasztásából keletkezzék. Erre három okot hoznak fel: a) így nem volna országos intézet s a görögkeletiek és ág. hitrokonok terheiben nem vennének részt; b) nekünk a kolozsvári egyetlen főisko­lánk, papképző intézetünk is híveink adományaiból épült s ha megszűnnék s jövedelmei is elvétetnének, vallásunk fennmara­dása s függetlensége halálos csapást szenvedne; c) A vallások egyenlősége és viszonosságának elve ki van mondva, tehát nem kellene felekezeti szempontból kiindulni; de ha vallásunk egyetlen főtanodája megszűnnék s a többi felekezetek számos intézetei megmaradnának, reánk nézve épen az egyenlőség és viszonosság elve volna megsemmisítve: ami reánk, unitáriu­sokra nézve élet és halál kérdése. Az az érv sem döntő, hogy az egyetem létesítésével kolozsvári főiskolánk feleslegessé vál­nék, mert ez nem ad jogot magánalapítványaink elvételére. 3. Azon esetre, ha az összes felekezetek tanintézetei teljesen meg nem szűnnek, „nyilvánítjuk, hogy valameddig bármely vallás­felekezet bármely tanítóintézetét s az efelőli rendelkezést meg­­tartandja, mindaddig mi unitáriusok is minden tanítóintézetein­ket hitfelekezetünk teljes szabad rendelkezése alatt megtartjuk s ezen jogunkról létünk feláldozása nélkül le nem mondhatunk.“ Iskolai szükségünk fedezésére az állam segélyére méltó igényt

Next

/
Thumbnails
Contents