Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
370 időben foglalkozik a repr. konzisztórium a zsinat idejének kitűzésével. Márc. 26-ára elhalasztják a kitűzést „hazánk jelen viszonyai között a körülményeknek hova leendő fejlődése és bizonytalansága tekintetéből“. De ápr. 16-án kitűzik jun. 18-ára. Ápr. 18-án tárgyalják az 1848. évi 20. törvénycikket, mely az unitárius vallást Magyarországon is bevett vallásnak nyilvánítja. A vallásszabadság elvét Magyarországon Kölcsey hirdeti először. Az 1832—36. országgyűlésen már szó esett az unitáriusokról, kikre Helmeczy lapja, a Jelenkor, terelte a figyelmet. A vallásügyi kérdések tárgyalása közben Bereg vármegye kívánta, hogy „minden keresztény pap és minden keresztény a két magyar hazában — minthogy Erdély visszakapcsolása reményeltetik — ideértve az unitáriusokat is — egyenlő joggal bírjon“; kívánta a kongrua rendezését is oly módon, hogy az összes papokat a vallásalapból fizessék. Az indítvány a főrendek ellenzésén elbukott. Az 1839—40. és 1843—44. évi országgyűléseken az idő nagy részét vallásügyi sérelmek foglalták le. Az unitáriusokról való törvényes intézkedést nem elvi meggondolások, hanem közigazgatási nehézségek kerítették szőnyegre. Az 1836. évi 21. t.-c. ugyanis Kraszna, Zaránd és Közép Szolnok megyéket és Kővár vidékét visszacsatolta Magyarországhoz. Ezekben unitáriusok is laktak. Szatmár megyében Farkasaszóban 1841-ben egy unitárius akart letelepedni, de egy megyei esküdt kiutasította, mert vallása miatt Magyarországon lakni nincs joga- Az 1839 — 40. évi diétán a rendek e törvényjavaslatot terjesztették elé: Az unitárius vallás törvényesített vallásnak nyilatkoztatik; ennélfogva: 1. Az unitárius vallást követők a magyar szent korona alatt vallásukat mindenütt szabadon és nyilvánosan gyakorolhatják. 2. Mindazon polgári jogokkal egész kiterjedésben felruháztatnak, melyekkel a kér. vallású törvényesített egyéb felekezeteken levő hazai polgárok bírnak. Azonban a főrendek ellenzésén megint elbukott az ügy. Az 1843—44. évi országgyűlésen az 1843 jun. 12.-iki 16. kerületi ülés végzése megállapítja a rendek követelését: a vallásbeli tökéletes viszonosság külön elvben kimondandó. Mivel azonban nem bíztak abban, hogy ilyen alakban a főrendek elfogadják, a jun. 14.-i ülésen az unitárius vallásra nézve minden vita nélkül kimondották, hogy az 1839—40. évi országgyűlés alsó táblájának üzenetét és törvényjavaslatát egy értelemmel felküldik ismét a főrendekhez és sürgetik, hogy törvény váljon belőle. A főrendek most szó nélkül elfogadták, de mégsem lett törvény belőle, mert most már a király tagadta meg
