Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
367 jövendője alig, a múltból pedig az egy hadi dicsőség ragyogott által a színtelen jelenbe: az arra emlékeztetés volt egyedül képes önérzetet kelteni a nemzetben“. A serdülő diák az iskola padjaiban Árpád, Örs és Vérbulcs harcias alakjait rajzolatja fantáziájában, pedig tanáraitól csak Apollóról, a Nymphákról és Charisokról hall praelectiokat.9 Nagyajtai Kovács István, egyike kora legképzettebb történettudósainak, a Tudományos Akadémia tagja, 1817—21. években a kollégium tanulója érdekes képet nyújt jegyzeteiben10 11 az akkori iskola belsejéről. Brassóban, hová a német elsajátítása végett ment nyaranta, két nyarat töltött s itt olvasta Kleist, Matthison, Körner verseit, Schiller drámáit. Keresztúron azonban mint poetica- és rhetoricaosztálybeli diák „örömestebb veddegeltem a magyar költők munkáit, melyeket a marosvásárhelyi könyvárusok keresztúri sokadalmak alkalmával hozogattak“. Ilyenek voltak: Baróthi Szabó, Rájnis, Gyöngyösi. Kisfaludy Himfi szerelmei, Csokonai poétikai munkái, Berzsenyi, Dayka, Kis János, Kazinczy munkái 9 kötetben. Utóbbiról azt mondja, nem tudott semmit róla, de látta könyveit a könyvárus polcain s gondolta, ki annyit írt, nevezetes írónak kell lennie. Megvette. „S mennyi gyönyörűséget találtam bennük" 1 Milyen sírnivalóan szomorú helyzet, mikor az iskola annyira tájékozatlanúl, sőt szomjan epedni hagyja az ifjúság lelkében már ébredezni kezdő sejtelmeket és vágyakat. Éhez a liberális szellemű, minden reformért és haladásért, a magyar kúltura haladásáért égőlelkű ifjú gárdához tartozott, mint a legelsők, legképzettebbek egyike Bölöni Farkas Sándor. 1805 — 15-ig a kollégium növendéke, azután joggyakornok Marosvásárhelyt az ifjú Wesselényivel, kivel haláláig bizalmas meleg baráti viszonyban élt. A főkormányszéknél liberális voltáért bizalmatlan, sanda tekintettel kísért személy, kit ismételten mellőznek, mert mint mondja : „ultráskodó politikus, ábrándozó, amerikai bolondságokkal telt fejű, titkon a liberálisokkal tartó, hivatalt nem szerető, gyanús charakterü vagyok nekik: alkotmányhűségem, haladást, javítást, szabadságot terjesztő írásaim s beszédeim azok, mikért bűnhődnöm kell“.11 1836- ban az országos színügyi bizottság titkára s így a szel]emi irányítás az ő teendője. Szíve minden dobbanása a 9 Kanyaró Ferenc, Aranyosrákosi Székely Sándor. Kér. Magvető, 1897. 10 Emlékjegyzetek nemzetségemről, tanulói s hivatalnoki életemből. Kér. Magvető 1873. 11 Dr. Oberding József György, A kolozsvári Gondoskodó Társaság, Erdélyi Múzeum, 1934. Jakab Elek, Bölöni Farkas Sándor és kora. (Politikai és irodalomtörténeti tanulmány. K. Magvető, 1870. Dr. Kiss Ernő, Bölöni Farkas Sándor, Kolozsvár, 1902.
