Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
345 lassan készülhetett, mert az 1805. évi kissolymosi zsinat megállapítván, hogy az egyházi javakban károsodások esnek, gyaníthatóan azért, mert nem minden elöljáró tudja kötelességét, újból meghagyja, hogy az eklézsiái elöljárókra, valamint minden fővebb s alsóbb oskoláink elöljáróira utasítások készíttessenek. Az 1810. évi főtanács (24. jk. p.) megállapítja, hogy az 1805-ben kiküldött bizottság nem teljesítette megbízatását, most megújítja határozatát s kiküldi Sikó Istvánt, Nagy Zsigmondot és Körmöczit, hogy a jegyzőkönyvekben található minden instructiót szedjenek össze. Az 1812. évi főtanácson Körmöczi, a „substitutus superintended“ előadja, hogy az 1805-ben szervezett bizottság nem csinált semmit. A végzést újból megismétlik s a püspökre bízzák, hogy a bizottságot egészítse ki. Az 1812. évi ravai zsinat már tárgyalja és elfogadja „a revideált és megjobbított“ dioecesanus inspector kurátori és domesticus kurátori utasításokat- Az 1813. évi téli főtanács elfogadja a köri inspektor-kurátori utasításhoz készült toldalékot. Ez egy nagyon hosszú, alapos, jól átgondolt munka, amely a köri felügyelő-gondnoknak nemcsak az anyagi és jogi kérdések kivül való teendőit szabályozza, hanem az iskolák részére állandó fundus szerzést, tanítók, tanárok ösztönzését, a tankötelezettség végrehajtását és ellenőrzését, iskolábajárást, felsőbb iskolába való kiválasztást s a tanulók odaterelését, Szentgyörgy-naptól Szentmihályig az ifjúság vasárnapi tanítását, a konfirmáció ellenőrzését is rendes teendői közé sorolja. A konfirmációt ez az útasítás következő módon rendeli el: „Mindkét nembeli azon ifjak, akik megkereszteltettek, de úrvacsorával még nem éltek, minek előtte azon szent jelekkel való élésre előállanának, a t. papok által az úri szentvacsorának természetéről, végéről és céljáról értelmes, rövid tanítást végyenek s elkészíttessenek; mely szent és jó végre meghatároztatott, hogy minden innepek előtt, melyeken úri szentvacsora szokott osztattatni, 10 vagy 12 nappal az olyan férfi, vagy leányrenden levő ifjak, akik elsőben úri szentvacsorával kívánnak élni, a papság házánál, vagy mikor az idő engedi, a templomokban készíttessenek az úri szentvacsorának mivoltára, hasznára és céljára megtaníttassanak és minek utána alkalmasaknak esmértetnek és ezen szent jelekkel való élésnek hasznát, célját megértik, az azokkal való élésre álljanak is elé“. Az ilyeneket a papok protokollálják s a vizitáció tegyen jelentést róla a konzisztóriumnak. „Azonban a lelki tanítók arra is törekedjenek, hogy akik már egyszer az úri szentvacsorával éltének is, az ilyen tanítások alkalmatosságával legalább hallgatóknak megjelenjenek és azt a lelki tanítók minden ezen szent ceremóniához illő buzgósággal folytassák“. A konfirmációt ez
