Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
33 híveivel hosszú ideig, 1571 jan. 3-tól egészéven keresztül, egyezkedett. Ennek oka minden valószínűség szerint az ő anyagi zavaraiban keresendő. Udvari pap korában saját eklézsiájában alig kellett szolgálatot teljesítenie. 1572-ben felajánlja, hogy mindkét nemzet részére szolgálni fog, csakhogy a magyar prédikátor tartásdíját megtakaríthassa (Jakab E. Kolozsvár tört. II. 216—217. 1.). Családi életében is egymást érték a szomorúságok. 1573-ban meghalt veje Sommer és leánya. Ugyanez évben másodszor nősült, de nem élt nyugodt házaséletet, mert nemsokára perpatvar folyt közöttük, amely válással végződött. Ezek a tanbeli egyenetlenségek, a kedvezőtlen politikai viszonyok és súlyos anyagi gondok az oka, hogy 1573 dec. 27-én olyan aggodalmak között írja Krakkóba Palaeologushoz, hogy minden nap rosszabbra fordul sorsuk. Házassági pőre sem lehetett kedvező hatással az unitárius egyház fejlődésére és erősödésére. A második nagy csapás az unitárizmusra Békés bukása (1575 jul. 7-én a szentpáli csatában). A trónért folytatott ez a küzdelem épen vallási háttere miatt vált olyan véressé. Nem véletlen, hanem tudatos tervszerűség, melynek célja az unitárius hívek megfélemlítése volt, hogy Békés híveit Kolozsvár piacán fejeztette le. Az önbizalom megrendült, a kicsinyhitűek ingadozni kezdettek. Az 1576 januáriusi meggyesi országgyűlés az unitárius superintendensi címet törvényesíti, „csakhogy a vallás dolgában semmit ne újítson, hanem amiben találtatott, azon állapotban maradjon“. De ugyanez évi kolozsvári országgyűlés a zsinattartást csak Kolozsvárra és Tordára korlátolja. Viszont a következő évi tordai országgyűlés a ref. püspököt egyenesen felbiztatja, hogy „a más valláson levő papokat is serkentve, intve, tanítva az ő nézeteire“ vonhassa. Lehetetlen nem látni itt azt a célt, hogy Dávid Ferenc egyházát gyöngítsék, híveinek számát apasszák. Báthori Kristóf egészen öccse politikáját folytatta. 1578 ápr. 24. országgyűlés megalkotta azt a végzetes törvényt az innovatorok ellen, amely oka lesz Dávid Ferenc tragédiájának. Ennek előzményéül tudnunk kell, hogy a jezsuiták ez időben szállingózni kezdenek be a városba s a Ferenc-rendiek zárdájában titkon istentiszteletet tartanak. A százférfiak 1577 szept. 1. gyűlésükön felszólalnak ez ellen s minthogy „a klastrombán ismét elkezdődtek a bálványozások“, kérik a fejedelmet, hogy a bajt szüntesse meg. Erre a kérésre volt válasz a Dávid Ferencet s híveit sújtó országgyűlési végzés, melyet Dávid Ferenc eltiltása a szószéktől, nemsokára letartóztatása, a tárgyalás, elítélése, a börtön és halála követett. Dr. Gál Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 3
