Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
336 egyezkedés nem járt sikerrel, a Felség döntését kérjék. A döntés egyenlő értékű és hatályú a törvénnyel, ami az 1744. évi 6-ik törvénycikkből is következik, amelyet a karok és rendek is elfogadtak. A diploma mellett tehát alkalmazandók a királyi végzések is, valahányszor differencia támad a vallások között. Ez volt a katholikusok válasza az unitáriusoknak 1791. évi országgyűlésre előterjesztett sérelmeire. A kérdés a szabadságharc s a rákövetkező abszolutizmus alatt pihent. Az egyház az alkotmányos élet beálltával 1868- ban megkapta az államsegélyt. A 70-es évek valamelyikében revízió alá kerül a kérdés. 1879-ben (E. K. T. 208. 17. nov. 30.) a püspök előterjeszti, hogy elvett javainkra vonatkozó okmányok megvizsgálására „már évekkel ezelőtt“ bizottság volt kinevezve, melynek tagjai részben eltávoztak Kolozsvárról s az ügy ma is függőben van. Budapesti tagokból álló bizottságot neveznek ki Hajós János elnöklete alatt, Buzogány, Jakab Elek, Gál Jenő, br. Orbán Balázs, Bedő Albert és Székely Mihály tagokból. A bizottság állandó levelezésben van az E. K. Tanáccsal, mindegyre okmányokat kér fel a kérdés megvilágítására s ezért évekig húzódik a dolog. A püspök 1881 máj. 28-án Dániel Gábor főgondnok részvételével elvett javaink ügyében értekezletet tartott, mely abban állapodott meg, hogy az országgyűléshez kell folyamodni sérelmeink orvoslása végett. Az E. K. Tanács (1881 jun. 7. 90. sz.) elfogadja ezt a véleményt s Hajóst felkéri, hogy a kérvényt lehető gyorsan készítse el s küldje le. Hajós munkálatát, mely a kérdés történetét oknyomozó módon tárgyilagosan írja le s melyet mi is használtunk, 1881 máj. 15. kelettel írja alá, nem mint bizottsági elnök, hanem mint egyházi tanácsos Formája nem a kérelemé, hanem a történelemírásé. Ezért csak magánvéleménynek tekintendő, de a bizottság munkálatának ez szolgált alapul. Ezután a dolog még évekig húzódott. 1885 jul. 19-én (E. K. T. 150. sz.) a püspök jelenti az E. K. Tanácsban, hogy az okmányok felküldettek, de a javaslat még nem jött le. Hajóst megsürgetik. A szept. 10. ülésen (E. K. T. 203. sz.) aug. 10-ről Hajós jelenti, hogy budapesti atyánkfiái tanulmányozzák az ügyet s mihelyt fürdőről hazakerül, vagy a bizottság véleményét, vagy az okmányokat leküldi. A Tanács határozata az, hogy 1886 júniusáig vagy véleményük, vagy az okmányok leküldését elvárja. Ezután nem találtam többé nyomát az ügynek. A kérdés beletorkollott az iskolai államsegély iránti tárgyalásokba s mikor a segélyt megkaptuk, önként elenyészett. Úgy látszik, hogy az egyházi és iskolai segélyek utalványozása folytán lassanként az a felfogás kerekedett felül, hogy a kérelem beadása most már szükségtelen és idejét múlt dolog lenne. Aminthogy Hajós
