Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
272 Toldalagi András iklódi jószága búzaterményének dézmáját adományozta 1685-ben, miből 1686-ban 168 írt jött; ezenkívül a tordai diákok septimanalisa pótlásául hetenként 2—3 irtot adott. Tasiczki Ákos lengyel nemes 1711 aug. 13-án testvére János által küldött Désfalvi Simon Mihály erdélyi udvari tanácsoshoz Soldin városból 2728 birodalmi tallért a bethleni és kolozsvári lengyel unitárius eklézsia felsegítésére s Ígérte, hogy félév múlva még fog küldeni. Mikor a pénz szept. 7-én Bécsbe érkezett, értesült erről „a tisztességes letartóztatott állapotban“ ott élő II. Apafi, ki örökös pénztelenséggel küzködött. Hozzátartozói megkeresték Simon M. tanácsost és a kolozsvári unitárius egyház vezetőségét s kamatra kölcsönkérték. 1711 szept. 15-én kölcsönszerződést kötöttek 4000 Rfrtról, melyben Ígérték, hogy egy év múlva 10% kamat mellett vissszafizetik, mit ha nem tennének, erdélyi bárminemű bonumaihoz, jószágaihoz brevi manu hozzányúlhatnak s elfoglalhatják. A visszafizetés azonban nem történt meg, hanem a kölcsön a 80-as évekig az Apafi-birtokokon volt betáblázva, azután a birtokokkal együtt a fiskusra szállott s egy bécsi császári pénztárnál helyeztetett el, honnan az egyház 4% kamatot nagy küzködések és irogatások után meg-megszakadva kapta, mig részben befizettetett. 1728-ban Károly az összeg felét kifizettette. Kamatait a kolozsvári unitárius lengyel eklézsia kapta s a bethleni, mig a Bethleneknek ref. hitre térése következtében megszűnt. A magyar eklézsiának csak 1000 rfrt maradt, melynek felét 1730 márc. 26-án azért a nyomdáért kellett fizetniök, melyet 1716-ban elvettek. Ugyanakkor a hollandiai testvérek is adtak 5444 frtot az erdélyi lengyel unitárius eklézsiák fenntartására. Beck Borbára Réner Szőcs Istvánná 1724 jun. 24.-én Kismester-utcai sütőházát testálta a diákoknak. Az egész 18. század tele van a végnélküli áldozathozatalok és ajándékozások felemelő példáival, melyeknek egy töredékes részletét adtuk Kollektázás és a Magyar-utcai iskola építése c. fejezetben, melyeket itt azért mellőznünk lehet. 1771—75. években kollekták és peregrinálás által Lázár István és Nagy György akadémiai költségeire gyűlt 2855 frt. 51 dr.; 1780-ban Márkos György és Pákei külföldi útjára 2453 mfrt 52V2 dr; 1793-ban Nagy Zsigmondéra 609 mfrt 48 dr. P. Horváth-család. Voltak esztendők a 18. században, „melyekben mind a tanárokat, mind a tanulókat csaknem egészen ők tartották s az ő bőkezűségük nélkül menthetetlenül elpusztulunk“ (Benczédi, Kér. Mv. 1878.142 1.). Kozma és Ferenc 1684-ben 1100 tallért adtak. Fiának, II. Ferencnek özvegye az
