Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
250 Huszár-féle házat is összeomlóban látta. 1779 máj. 11-én a repr. konzisztórium elhatározza a bomladozó kollégium megépítését. Erre azonban költség kell. A pénzt előbb össze kell gyűjteni, mert üres a kassza. Az adakozásra felhívó levélben olvassuk: „az iskolában a tanítóház mind pádimentuma (azelőtt is beszakadozván a sok foltozás miatt), mind padlása csaknem leszakadólag áll, úgy hogy tarthatni attól, hogy mind az alatta levő bolt nevű kamara, mind a felette álló tanítóház az ifjakat oda ne ölje. E felett oly szomorúság van, hogy a theologia tanulóinak nagyrésze be nem fér s a vallás nem kis kárára sokaknak későn kell a theologia tanulásához fogni. A könyvtár helye is szűk úgy, hogy a jóltevők és végrendelkezők könyvajándékai egymáson hevernek. Megfontolván e nagy lelki számadásokkal járó károkat, úgy találta a képviselőtanács, hogy a romladozott tanítóházat és alatta levő boltot megigazítván alakítsák lakószobává, a boltot könyvtárrá; hali-termet pedig építsenek a felső részekhez, mivégre kőmívesekkel 750 rfrtban meg is alkudott. Felkérte a híveket, hogy a közelebbi zsinatra és Szent-Mihály napra, amit kiki istenes szándékától indíttatva két ízben adni kész, tegyék jegyzésbe s az egyházi tanács szent igyekezetét s Istenhez és vallásukhoz való szíves indulatukat vele tanúsítsák. Indítson kit-kit a tehetsége szerint való adakozásra a bizonyos örökké való jutalom...“ P. Horváth Ferenc főgondnok e felhíváshoz a következő körlevelet mellékelte; »Akik az iskola romladozott állapotát közelebbről látták, meg fognak győződve lenni róla, hogy itt az új építés nem sietség, de halaszthatatlan szükség. Maga is megszemlélte és állíthatja ezt. Ezért ő — ámbár saját építése félbenállásával terheli — e romladozott legdrágább épületjük falai megépítésére 100 irtot szánt és Ígért s hiszi, mások is találkoznak, akik vallásukhoz való szeretetüket még bővebb mértékben bebizonyítják. Nem kétli, hogy az esperesi körök is azon jó cél előmozdítására minden igyekezetüket Istennek szenteljék. Ennélfogva, mint aki magára vállalta e dolog végbevitelét, különösen kérte hitfeleit, ne sajnálják felosztani maguk között az építés költségeiben való eljárás terhét, meggondolván, hogy nincs vallásukon se férfi, se nő, se nemes, se nemtelen, se eklézsia, se magános, akinek szüksége ne forogna fenn az építésben; mert ha tanítóházuk nem lesz, se fiaik, se hitfeleik, se papjaik tanultak nem lesznek, ami szegény társaságuknak elapadását idézné elő Ennek a felhívásnak meg volt a kívánt sikere. Az 1779 jun. 20. árkosi zsinaton az építés tervét, költségvetését beadták. A zsinat módosított a terven s az egész homlokzat újraépítését határozta el. Az építés vezetője. Bartha Mózes pénztár-