Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

245 másnak választását nem engedik meg, tehát e szükségre kiki tehetsége szerint adakozzék (Biás id. m. 46.). A mai helyzettől teljesen elütő a kolozsvári plebánus és püspök hatásköre és alkotmányszerű helyzete. A plebánus és püspök hivatali elsőbbsége kérdése hosszú időn át nem volt megállapítva. A püspök a „külső eklézsiák“, a plebánus a ko­lozsvári eklézsia főpapja volt. A tordai iskolának nem a püspök, hanem a plebánus a főgondnoka, mert a fenntartási költ­ségeket, fizetéseket, a fa- és gyertyapénzt a kolozsvári eklézsia adta. Igaz azonban, hogy a külső eklézsiák kollektájából s jóttevők adományaiból és alapítványaiból is. Amely okmá­nyokon, pl. a hollandiai testvérek adományát megköszönő nyom­tatott levélen, mindkettőjük neve szerepel, a plebánusé van elől. A kolozsvári főiskola ügyébe a püspöknek nem volt beleszó­lása egészen az 1669. évi sárosi zsinatig, ahol „tiszteletteljesen“ kérik a kolozsvári eklézsiát, engedjen egyenlő jurisdikciot a püspöknek a plebánuséval. A plebánus megválasztása, beik­tatása rendkívül nagy pompával, fényes ceremóniák között pénzszórással történt. A püspök megválasztása, beiktatása ahoz képest szürke mindennapi közigazgatási ténykedés. Hivatali teendők végzésében a plebánus szükségszerint helyettesítette a püspököt. Koncz Boldizsár püspök betegsége miatt nem me­hetett el az országgyűlésre és az eklézsiák megvizsgálására, az 1681. évi ádámosi zsinat, hivatkozva arra, hogy „mivel szokás által megerősített törvény volt“, hogy ilyen esetekben a ple­­bánusok segítsenek s maga a püspök is kérte, végezte: „a ple­bánus Szent-Iváni Márkos D. uram subleválja püspök uramat plenaria authoritate és t. püspök urunktól végben nem vihe­­tendő onusokat supportálja és viselje salva manente authoritate episcopali“. Ahogy Kolozsvár elveszítette a templomot, iskolát és min­den vagyonát és a főpap letette a plebánusi címét, a püspök és a kolozsvári első pap közötti hivatali viszony teljesen meg­változott úgy, ahogy mai is áll. VI. Ugyanekkor szerveztetett a generalis notariusi állás a mai hatáskörrel. Pálfi püspöknek választatván, megürült a generalis notá­­riusi állás. Erre az állásra 1724 ápr. 7-én Szent-Ábrahámit he­lyettesítették. Az árkosi zsinat aztán megválasztotta főjegy­zőnek s hozta azt a törvényt, mellyel a főjegyzőség egyházi szervezetünkben második főhivatallá lett: „ut decedente modo superintendente, donee novus et alter creatur, generalis nótárius administret superintendentiae officium“. A főjegyzőség eddig is megvolt, de szűkebb hatáskörrel, t. i. a téli főtanácsok és nyári zsinatok jegyzőkönyveit írta, de az egyház igazgatásába

Next

/
Thumbnails
Contents