Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
238 szerint censeáltattanak; most már mivel csak repraesentativa synodus tartatik (adván az idő magát jó volna az atyafiakat mind egybegyüjteni) minden t. esperest a zsinat előtt való partialisban censura alá bocsátja magát és a judiciumot nótárius és assessorok subscriptioja és pecsétje alatt a zsinatnak reportálják a nótáriusok“. Ez a végzés a „repr. synodus“-ról úgy beszél, mintha nem tudná, hogy ilyenek már a 17. században tartattak s csak a 18. század „sokféle háborúságait“ adja szervezése okául. Ugyanez az „Instructio“ alkotja meg 21 pontban a zsinat lefolyásának a módját, mondhatnék: ügyrendjét s e közben az új papok censuratartását és a felszentelés módját. Egyházi rendtartásunk eddig nem szabályozta ezeket, csak a szokásjogon alapultak. A papszentelés még ma is az itt megállapított formaságok között történik. Álljon itt még az egyházközségi közgyűlés és presbitérium kifejlődési története a 18. század folyamán. Ennek következő nevei vannak: publica congregatio, generalis confluxus, generalis congregatio, solennis confluxus, közönséges confluxus, solennis eklézsia-gyülése. Rendszerint a püspök és a két kurátor jelenlétében tárgyalja az eklézsia közügyéit. Az 1774 márc- 27. gyűlés végezte, hogy közönséges eklézsia gyűléseire ezután a centumviratusbelieken kívül hivattassanak meg más érdemes és arra alkalmatos tagjai is az eklézsiának s ezek neve írassék össze listába. De úgy látszik, hogy ez a szerv nem volt kellően megalkotva s működése nem felelt meg az élet szükségleteinek, mert a gén. konzisztórium 1781-ben elrendeli, hogy 12 konzistort válasszanak. Mire az eklézsia gyűlése 1782 elején „az ellenkezések és visszavonások eltávoztatására“ határozza, hogy a 12 konzistort válasszák meg s ezek tegyenek esküt. A határozatot azonban — nem tudom miért — nem hajtották végre. 1786 jan. 12-én történt újabb indítványra a kurátorokon, nótáriuson és egyháziakon kívül megválasztják: Sala Mihály, Ágoston Márton, Sikó István, Takács János, Szakái János, Kecskeméti Márton, Szikszai József, Ágoston István, Kecskeméti Dániel, Fekete Ferenc, Nagy Mihály és Mátéfi Dánielt; supplenseknek: Kecskeméti János, Joó Dénes, Gyergyai Mihály és Stamp János tagokat. Ettől fogva a jegyzőkönyv különbséget tesz eklézsia-gyülés (= közgyűlés) és particularis gyűlés (= presbiteriumi gyűlés) között. Az 1787 febr. 10. generalis konfluxus a kurátorok kérésére a 12 „consistor“ választását a repr. konzisztóriumra bízza. Ügy látszik tehát, hogy a tavaly megválasztottak valamiért nem kezdték meg működésüket. Végre 1790 aug. 8 án tartott közgyűlés megválasztja a „duodecimvirale presbyterium“-ot- A határozatból megtudjuk,
