Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
235 Nemcsak két-két személyt tartunk pedig szükségesnek, hanem többeket is úgy, hogy mikor vagy beteg, vagy egyéb intervenientia valakiket avocal és distrahál az dolgok folytatásától, legalább kettő (mindenik rendből) mindenkor jelen lehessen a szükséghez képest. Magunk részünkről mü beszélgetvén egymással 4 vagy 5 személyeket declaráltunk s ahhoz képest kivánnyuk, ha az tiszteletes ekklésiának elméje és consensussa accedal, in numero declaralya maga attyafiait. Nem az a célunk ebben, hogy az ekklésiának particularis dolgaiba elegyítsük magunkat, hanem csak az publicumra való vigyázás.“ Idéznem kell még egy adatot, ami a kérdés megvilágítására szintén adatot szolgáltat. Uzoni-Fosztó (id. m. 11. 226.) Régeni Mihály lektor apostasiájával kapcsolatosan beszéli, hogy „a szent konzisztorium és a repraesentativa ecclesia“ 1690-ben reversalist követelt tőle s 9 pontot tett fel, melyekre Régeninek nyíltan és őszintén nyilatkoznia kellett „a szent konzisztorium és szent repraesentativa ecclesia“ előtt. Egy mondatát szószerint idézem: „Alig telt el beiktatása után nehány nap, az apostasia vádja emeltetett ellene a kolozsvári repraesentativum consistoriumban“ (in repraesentativo consistorio Claudiopoli). Csak mellesleg említem, hogy Régeni a kívánt nyilatkozatot megtette, a reversalist aláírta s azt bemutatták a patronus uraknak és a szent konzisztoriumnak. Uzoni-Fosztó tehát már 1690-ben repraesentativa ecclesia-ról beszél, amin kétségkívül a későbbi presbitérium ősét kell látnunk s repraesentativum consistoriumról, ami ha részéről nem elírás, mutatja, hogy a kolozsvári presbitérium központi helyzeténél fogva már ebben a korban ügyintéző, egyházkormányzó szerv lett, mielőtt a formai szervezés megtörtént volna. A kolozsvári már szervezett és működésben levő partiale consistoriumban, a Pálfi-féle 1723. évi tervezetben és Sándor Gergelynek ez utóbbira adott véleményében megvannak azok az alkotó elemek, melyek a repraesentativum consistorium későbbi kialakulásánál szerepelnek. Aztán vegyük hozzá még azt, hogy a reformátusok már 1688-ban megszervezték az egyház és iskolák igazgatásának egy új módját. Az eklézsia világi előkelőbbjei közül 14 kurátort választottak, kik a jövedelmeket és adományokat kezelték s kiknek gyülekezetét conzistoriumnak nevezték, A könnyebb számoltatás végett a 14 közül választottak 4-et s azok mellé egy papot és egy tanárt.2 A refor-2 Török István: A kolozsvári ev. ref. Collegium története, Kolozsvár. 1905 55.1.
