Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
233 tagjait. Ebből fejlődött ki az E. K. Tanácsnak az a szervezete, amely 1899 dec, 31-ig fennállott, t. i. hogy a kinevezések idővel elmaradtak s minden egyházi tanácsos teljesjogú tagja volt az E. K. Tanácsnak. A gyakorlat szerint ezt a jogot rendszerint csak a Kolozsvárt lakó egyházi tanácsosok gyakorolták, mert rendesen csak ők voltak jelen a gyűléseken. Hogy mi volt a repr. konz. szervezésénél a forrás, erre nézve Mikó véleménye az, hogy a jegyzőkönyvi adatok és kifejezések útmutatása szerint ez a régi kolozsvári partiale, vagy particulare consistorium folytatása — más nevezet alatt. Tóth véleménye nem ennyire határozott. Szerinte a Pálfi tervezetében olyan meghatározások fordulnak elé, „melyek később a repr. konzistoriumnál és nem az eklézsia kebli tanácsánál jellegzetesek“. Ha a képviselő tanács eredetét kutatjuk, vissza kell mennünk a tárgyalás előtti korszak zsinati határozataira. Az egyház megalakulása utáni időben, 1579-től az 1626. évi Eccles. Disciplináig szervezve van: a sanda synodus és generale consistorium. Az egyházkörök gyűléseinek nevei: partialis conventus, part, congregatio, sancta sedes Claudiopolitana, sanctum consistorium Claudiopolitanum, sancta sedes ecclesiastica, püspök urunk széke. Ez a részleges gyűlés a kolozsdobokai körben a püspök elnöklete alatt működött, mert a püspök kezdettől 1857-ig a kolozsdobokai körnek esperese s az 1758. évi kissárosi zsinatig a kolozsvári eklézsia első papja. Ennek a gyűlésnek a kolozsdobokaköri papokon és mestereken kívül tagjai voltak a kolozsvári eklézsia tagjai is. Az 1681. évi ádámosi zsinatnak egy határozata így szól: „hogyha püspök uram a kolozsvári particulare consistoriummal együtt, vagy annál is inkább az generale consistoriummal együtt valamely eklézsiába ordinél deákot... stb. Az 1682. évi főtanács: A generale consistorium authorálja a partiale consistoriumot de loco futurae Synodi akár a kolozsvári hóstátban levő szentpéteri eklézsiában, akár Tordára determinálják ő kegyelmek, cselekedjenek pro re nóta et ratione futurarum circumstantiarum és aszerint küldje ki püspök uram convocatoriáját“. E határozatból látjuk, hogy a főtanács a kolozsvári part. consistoriumra bízza a jövő zsinat helyének a körülmények szerint való meghatározását. 1683 jan. 13-án Kolozsvárt „szent partiale consistorium“ celebráltatott, melyre a jegyzőkönyv szerint „jöttének be némely külső eklézsiákból bizonyos atyánkfiái, úgymint azon eklézsiákból deputáltatott és beküldetett személyek (136. 1). 1716 jul. 16-án szintén „szent partiale cons.“ tartatott (jkv. 278. 1.), minthogy zsinatot nem lehetett tartani s a püspök itt terjesztette elé a kolozsvári és tordai iskolák számára az esperek kollektájáról számadását. Egy válóper, mely a gén. cons.-ra feleb-
