Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

231

sinaria cassába folytak be, melynek 1718 óta Kmita János volt a kezelője.

Az állandó alap és búzakollekta kezelése nehézkes lévén, 1724 nov. havában Daniel Péter főkurátor többed magával Kolozsvárt tanácskozást tartván, a következő intézkedéseket tették az árkosi zsinat határozatai kiegészítéséül:

1. Készíttessék egy protocollum, melybe a perceptor minden bevételt és kiadást írjon be. E könyv álljon a püspöknél s nyugtatványul szolgál. (Ezzel jöttek használatba a perceptori libellusok, melyek 1725 jan. 1-től 1821-ig voltak használatban, mikor az ellennyugtaadás jött szokásba.).

2. Minthogy az állandó alapra több esperes már szép összeget gyűjtött és küldött, elhatározták annak hathatós folytatását Handsáros János javaslata értelmében úgy, hogy búzahordáskor és szüretkor a mesterek búzát és mustot gyűjtsenek, minek tizedrésze fáradságukért az övék. Szekeret, edényeket a kurátor ad

3. Az állandó alap („communis massa“) kezelője a püspök, ki a pénzt a kolozsvári eklézsia kurátoraival egyetértve gyümölcsöztesse biztos helyen.

4. A gabona kezelését véglegesen az exaktorra bízták, ki a rektor ellenőrzése alatt áll. A gabonát eddig a városon tartották ; mostantól a kollégiumban áll s a tanárok járandósága a főkurátor utalványára adható ki. A maradék eladatván, a pénz a folyó fizetések kasszájába adandó.

5. A kolozsvári eklézsiát figyelmeztették, hogy a Segesvár városi és Apafiné-féle adósságokra jó gondot viseljen, mert azok az egész vallásközönségé is.

III. Az ügyek intézésének állandó gondja szükségessé tette egy állandó működésben levő olyan szerv létesítését, melynek tagjai között legyenek nemcsak egyháziak, hanem világiak is — eltérően az eddigi zsinat és gén. konzisztórium összeállításától. Minthogy a költségek előteremtése most jórészben a világiak vállaira nehezedett, természetes volt, hogy e szerv tagjai között a világiaknak is helyet kell kapniok. Ez a szerv a repraesentativum consistorium. Keletkezésének idejét homály fedi. Mikó erre nézve nem mond véleményt. Ferenc József (Unitárius Kistükör 76. 1.) véleménye szerint, melyet azonban nem támaszt alá okmányokkal, 1724 körül keletkezett. Tóth fejtegetéseiben némi bizonytalanság és ellenmondás van. Szerinte ugyanis további kutatás kell, hogy világot derítsen arra, hogy a kolozsvári 12 tagú consistorium domesticum és a particulare consistorium mikor és minő körülmények között fejlődtek oda, hogy az egész egyház repraesentativum consistoriuma előállott? Tisztázandónak tartja azt is, hogy a Pálfi-féle domesticum con-