Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
22 két állítás között lehetetlen észre nem venni az ellenmondást: előbb a vegyes házasságokban és nevek elmagyarosításában látja az okot, most a szászok kizárásában. Gyalui Farkas5) szerint nem azért lettek unitáriusokká a kolozsvári szászok, mert a szászok kizárták őket nemzetiségükből, hanem talán inkább azt mondhatnók, hogy azért nem lettek sokan a vidéki szászok közül unitáriusokká, mert a kolozsvári unitárius szászok magyarokká váltak. Ilyen körülmények között nehezen lehet megérteni a különben legtöbbször tárgyilagosságra törekvő Pokolyt, aki „valótlanságnak és üres dicsekvésnek“ mondja unitárius írók (Rórenc—Kanyaró Ferenc. Kér. Magvető, 1902.115.) azon állítását, hogy a per kimenetele és Dávid Ferenc vitái eszközölték Kolozsvár megmagyarosodását és hogy magyarok és szászok „csak Kolozsvárt vegyültek össze s épen Dávid vallásának az érdeme az itt lakó szászok megmagyarosítása“. Amit Pokoly ez ellen felhoz, hogy a kolozsvári unitárius eklézsiában még a 18. század elején is van szász prédikátor és kántor s a város elöljáróságát még a 18. században is egyentő számmal választják a két „Nation“ tagjai közül és hogy az unitárius főkonzisztoriumban is meg volt különböztetve a két nemzet, mindez nem szól a fennebbi megállapítás igazsága ellen s a magyarosításból szívesen átadja a történelmi igazság a Kolozsvárra nagy számmal beköltöző nemességnek és polgárságnak, sőt a „magyar vallásnak“ is a maga részét. Ez egyezség után a szászok és Dávid Ferenc között a személyes jó viszony egészen megszűnt. Mikor 1559-ben a Kálvin vallására tért, az egyházi, most a magyar polgárok egyenjogúsítása után a politikai és nemzeti kapocs is elszakadt közöttük. Dávid Ferenc elveszítette régi barátai s jóakarói rokonszenvét. A lutheránusok 1574. évi zsinata már megtiltja, hogy az iskolákat Kolozsvárt, melyek unitáriusokká lettek, senkinek sem szabad látogatni, aki szász egyházakban állást akar vállalni.6 Ebből látszik már az is, hogy Kolozsvár kiesett a szász városok kötelékéből. A fejedelmi döntés után a jun. 17-i gyűlés határozza, hogy a senátorok szóljanak Gáspár úrral, hogy prédikáljon, ne szűnjék meg hivatalától. Erre Heltai megvallotta, hogy Dávid által tévelygéséről felvilágosíttatott s az unitáriusokhoz csatlakozott. Példáját követték a többi szász prédikátorok is s tisztükbe visszaállottak. A Kálvin-hitüek pedig eltávoztak Kolozsvárról. A szász universitásnak nagyon nehezére esett, 5 Az erdélyi unitáriusok a 18. század végén. Kér. Magvető. 1892. 6 Teutsch, Geschichte der ev. Kirche in Siebenbürgen, 1925. I. 342,
