Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
20 azért bírták, mert az unió csak polgári ügyekben intézkedett, vallásiakban nem. Már az elévülés is úgy kívánja, hogy így maradjon. Az iskolára vonatkozó panaszokra ez a válaszuk: sohasem tudják rájuk bizonyítani, amivel vádolják őket. Az iskolák miatt ők panaszolhatnának, mert a német nemzetből kellene német iskolamestereket hívni, amint eddig mindig szokásban volt, hogy a német nyelv ne szűnjék meg, ami megtörtént volna, ha magyar iskolamesterek lettek volna. Mert előbb nem volt egy magyar mester sem, hanem 1528-ban per tumultum választottak egyet, Tordai Jánost (J. Thorenburger), aki később Fejérvárt kanonikus lett. De ezt nem akarják tovább tárgyalni, habár látták, hogy gyermekeik gondviseletlenek voltak és nem tanultak s amellett a német nyelvet teljesen kizárták egészen a mai időig. A tized kvartájára azt mondják, hogy azt nem ők egyedül kezelték, hanem a magyarok közül is voltak nehányan, kik akaratuk ellenére kezelték, nehány éve erőszakkal kezeikben tartották, utánuk pedig a biró és esküdtek vették kezükbe s a két nemzetből kettőt választottak a bevételek és kiadások elszámolására. A fejedelmi tábla a felek előadása és bizonyítása s az okmányok alapján 1568 junius 4-én meghozta ítéletét, mely a közjavak birtoklásában és közűgyek intézésében a jogegyenlőséget mondja ki Ezentúl legyen minden közös Kolozsvárt a magyarok és szászok között. Ha a mostani pap, Dávid Ferenc meghal, vagy hivatalából távozik, válasszanak magyar papot, annak halála vagy lemondása esetén szászt s így tovább felváltva. Szász rektor után következzék magyar, azután megint szász s így tovább. Szász rektornak magyar lektora legyen, magyarnak szász. Amelyik évben magyar a biró, abban egyedül a magyaroké a templom, szász bíró alatt a szászoké. Az egyházi vagyon és kórház igazgatását végezze két férfi a két nemzetből, ép így a kapuk kulcsai őrzését. A százférfiakat ezután ne közösen válasszák, hanem külön, 50-et a magyar, 50-et a szász; azok aztán 6—6 esküdtet neveznek ki. Á bírói hivatal is így változik magyarok és szászok között. A kolozsvári katonaság háború idején, minthogy egyenlő jogokkal egyenlő kötelességek járnak, fele-fele részben magyarokból és szászokból álljon. Adófizetés és szolgáltatások vagyon szerint. A kolozsvári templomper ily módon való eldöntése gyökeres változást hozott a városnak nemcsak közigazgatásába, hanem lakosainak nemzetiségi viszonyaiba is. A szászok világi főhatósága, a szász egyetem kötelezővé tette az egész szász nemzetre már 1550-ben Honterus egyházi rendszabását (Reformatio ecclesiarum Saxonicarum), mely a lutheri vallást írja
