Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
III. RÉSZ. A MAGYAR-UTCAI ISKOLA. I. fejezet. Megindul az élet az új „iskoládban. A „dispersa juventus“ április hónapban nem kapott semmi hírt sorsáról. Május elején Szent-Ábrahámi értesítette a híveknél elszállásolt diákokat, hogy a tanítás az eklézsia Magyarutcai házéban megkezdődik. A szenior máj. 10-én 9 diákkal beköltözött a Huszár-féle „iskolába“. Súlyos gazdasági és egészségügyi viszonyok akadályozták az iskola működésének megkezdését. Steinville tábornok előbb megtiltotta istentisztelet tartását, majd 8 nap múlva megengedte ugyan, de iskolaalakításra csak jul. 29-én adott engedélyt. 1716 tavaszán egész pünköstig sok havazás, hideg, szeles eső és áradások voltak. Gabona- és gyümölcstermés kevés s az őszi gabonán kívül minden egyébben nagy szükség és drágaság állott elé. 1717 nyarán szinte semmi eső nem volt, ami miatt nagy szárazság következett, úgy, hogy a kútak és folyók kiapadtak s egyes vidékeken a vízhiány miatt egész falvak elköltöztek. A rettenetes szárazság miatt sok vidéken a fűnek még a gyökere is kiégett. Olyan éhínség és drágaság állott elé, hogy a szegénység labodát, fa-rügyet s emberi étkezésre nem alkalmas állatokat és más undorító dolgokat evett, ősszel az állatok hullani kezdtek s kiütött a pestis 1719-ben rettenetes mértékben újult meg a pestis Háromszéken. Némely faluban alig maradt 10—12 ember életben. A falvakat körülsáncolták, se ki, se be nem mehetett senki s ezért soknak az éhségtől kellett elpusztulnia. Amely házban valaki meghalt, annak kapuját 15 napig betöviselték, családostól, barmostól bezárták. A halottakat nem vitték ki a temetőbe, hanem ahol meghaltak, ott eltemették. Egyik falúból a másikba nem volt szabad menni. A tilalom ellen vétőket a mezőkön szabadon agyonlőtték. Az éhségtől kínzott emberek rabolni, lopni kezdettek. A drágaság olyan
