Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
II. rész: A piaci iskola
183 neveztetett ki, egyik legelső teendője volt az erdélyi r. kath. püspökség visszaállítása. 1696 jan. 19-én Illyés András kineveztetett, de oly feltétellel, hogy a prépostságot addig le nem teheti, míg erdélyi püspöki javai, „melyek ez idő szerint az eretnekektől le vannak tartóztatva“, vissza nem szereztetnek. Amint ennek híre terjedt Erdélyben, a katholikusok között élénk mozgalom támadt. 1697 elején a „kath. státus“ nevében egy alázatos emlékiratban kérik sok minden egyéb mellett az unitáriusok kolozsvári főtemplomát. Illyés püspök nemsokára megjelent Erdélyben s látogatni kezdte egyházközségeit. A protestánsok felzúdultak s a tordai országgyűlés, honnan a r. katholikusok, hogy a végzést ne kelljen elismerniök, a szavazás előtt kivonultak, atyafiságos szeretettel kérte a püspököt, hogy miután bejövetele a diploma ellen van, „ez hazából kimenni ne terheltessék“. Erre a katholikusok felbőszültek s egy apellatiót szerkesztettek, amely szerint a pótdiploma nem végleges szabályozója a vallásügynek, mert a feltételek nem teljesíttettek. Ugyanis az unitáriusok egész kollégiuma igértetett, de a ref. szászoknak abban levő imatermét nem kapták meg. Aztán, amit a felség különös óhaj gyanánt fejezett ki, hogy t. i. a kolozsvári unitáriusok főtemploma is adassék át, szintén nem teljesíttetett. Ezért a felség rendelete is függőben maradt, végleges elintézést vár az egész ügy. Ez a folyamodás azonban Bécsben visszautasíttatott, mert Kinsky még élt s Lipót azt akarta, hogy a diploma állandó maradjon s annak ellenére semmi változás ne legyen. A katholikusok kívánságait nem teljesítették s a vallásügyi, a templomok, kápolnák átadására vonatkozó kérelem tárgyában a protestánsokkal való atyafiságos egyezkedésre utasították. Kinsky halála után mindjárt megszülettek a Mikes-féle pontok, „az első nagy csapás az erdélyi protestánsokra, melyíyel a diploma kiforgattatott lényegéből s elvesztette a protestánsok jogait védő hatályát. E pontok: 1. A tizedek negyedei ezután ne a prot., hanem a r. kath. papoknak fizettessenek. 2. A hivatalokra a három kandidált egyike r. kath legyen 3. Tisztségekben egyenlő számmal legyenek a r. kath. és protestánsok. 4. A r. kath. ellen hozott törvények töröltessenek. 5. Erdély pecsétjének őre r. kath. legyen. Ez időben jött az utasítás Bécsből, hogy a kolozsvári unitáriusok főtemplomukat ajánlják fel önként a királynak, illetőleg a r. katholikusoknak. Maga Kollonich 1699 jul. 4-én megkereste e tárgyban az unitáriusokat. Irt a papságnak, a „státusnak“ s külön-külön az egyház két vezető férfiénak, Sárosi Jánosnak és Biró Sámuelnek. Emlékezteti őket a felségnek 1693 május 14.-i azon óhajtására, hogy a reformátusok temploma helyett az unitáriusoké üríttessék ki s adassék
