Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
II. rész: A piaci iskola
169 Iából. S a főnök hozzáteszi: azért, mert ezekben a napokban ismételten lopások történtek, mi az előbbi években már régóta nem volt. Mikor 1703 aug. 24-én hirűl érkezik (Fase. III. 116.), hogy Bethlen Sámuel, Marosszék kapitánya Apahidánál tábort ütött, a coetus rendeletére éjjelenként ketten őrködnek a szenior és exaktor kivételével. Dec. 11-én éjjel 12 és 1 óra között iszonyú lárma és zavar támad, mert hírül jő, hogy kurucokat láttak. 1704 jan.-jában (Fase. III. 123.) nem tudják ellátni az ökonómiát, mert sokan távol vannak a háborús veszélyek miatt. 1704 márc. 5-étől az igazgató rendeli (Fase. III. 125.), hogy a rendkívüli esetek miatt este 10-től 3-ig őrködjenek a 2., 3., 4. asztal hospesei is, az ökonomusok pedig este 10-ig s reggel 3-tól. Márc. 11-én éjjel az eklézsia malmát felgyújtották a kurucok. Márc. 27-én Suki Mihály fiainak famulusa kiszökik a kurucokhoz (Fase. III. 126.). Ápr. 11-én Suki Ferenc szekundánus a famulusával s egy más mendikánssal szintén (Fasc. III. 127.). Ápr. 30-án Szénaveresi szász tanulót elfogják, tőle levelet küldenek a parancsnoknak s megesketik, hogy válaszát kihozza nekik (Fase. III. 128 ). A plebánus tömlöcbe téteti, innen kiszabadulván, kiszökik a kurucokhoz (Fase. III. 129.). Olyan sűrű lett a kiszökés már a polgárok között is, hogy jun. 9-én kihirdették, hogy aki a kurucokhoz kiszökik, javait elkobozzák, feleségét, gyermekeit tömlöcbe vetik. Jun. 30-án két halászó diáktól elvették a halat és hálót (Fase. III. 130,). Aug. 20-án egy decurio két mendikánssal kiszökik a kurucokhoz. Aug. 24-én a diákokat új csoportokba (pars) osztják, nem számítván be a távollevőket, mert igen sokan vannak távol s nem tudják, jöhetnek-e vagy nem. Szept. 18-én a Kőmáiban szüretelő asszonyokra, leányokra, kik között két deákunk is volt, rárohannak a kurucok s a két diákról a ruhát lehúzva, otthagyják. 24-én megszállják a várost. E portyázások közben a polgárok marháit, disznóit, lovait elhajtják, a vetéseket letapossák. A belső Szamos vizét elvezették. Okt. 7-én a tanács, a papság és polgárság egyenlő akarattal határozzák, hogy közösen kérni fogják a kommandánstól a város megadását, hivatkozva egy évnél hosszabb szenvedéseikre, óriási kárukra s teljes anyagi romlásukra.3 A parancsnok a kurucoknak megadásra való felhívására elutasító választ adott, a városi folyamodás átvételét másnapra halasztotta. Másnap aztán megtörtént a Sóvölgyben Rabutin felmentő seregével a csata, melyben a kurucok vereséget szenvedtek. Rabutin okt. 9-én már a városban volt. Összehivatta a polgárokat és tanulókat a kúriába 3 Kelemen Lajos: Kolozsvár ostroma és felmentése a kuruc ostromzár alól 1704-ben. Unit. kollégium 1907/8. évi Értesítője.
