Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
140 „magát és édes cselédgyeit abból tartsa“ e feltételek alatt: 1, az összeg, mint adósság, az erdélyi unitárius eklézsiák számára plenarie megfizettessék s ami ezen felül marad, abból legyen divízió a város törvénye szerint; 2, ha gyermekei »éretlen korban“ meghalnának, vagyonát az erdélyi unitárius eklézsiák számára és pro lucro ajándékozza; 3, adjon írást maga és utódai képében, hogyha „magva“, utódai kihalnának, minden más praetendensek előtt az őkegyelme ágán az erdélyi unitárius eklézsia (= egyház) legyen első ez összegig. Koncz püspök 1683 nov. 27-i végrendeletében könyveit és írásait a kolozsvári eklézsiának hagyja, „azokból senki más ne osztozzék, mivel nagyobbára ugyanez eklézsiából vöttem volt“, a tordai iskolának 100 frtot, a szegény unitárius papoknak 25-öt, a szegény lengyel atyafiaknak 25-öt ad s meghagyja, hogy a nemes városról, ispotályról, toronyról s egyéb házi szegényekről se feledkezzenek el. 1684 jan. 8-án Huszár Péter és Szabó Gáspár gondnokoknak tanuk előtt átadott általa 21 év alatt gyűjtött 2000 aranyat a „külső eklézsiák elkövetkezendő szükségeire". Nagy részét az eklézsiák különböző szükségeire kiadta már; a még nála levő részt az erdélyi eklézsiáknak, de főképen a kolozsvári unitárius matereklézsiának akarná adminisztrálni e feltételek alatt: az azokhoz való provízió és dispenzáció őt és a plebánust s halála után utódját illeti, minthogy azt „külső eklézsiák contributiójából percipiálta, hozzá tévén azt is, hogyha az eklézsia rászorulna, annak expendálására vei in toto, vei in parte Horváth Kozma úrnak, vagy testvéreinek híre nélkül semmit abból ki ne vegyenek, hanem őket értesítsék és censurájukat vegyék. Ugyanazon napon és tanuk előtt előadja, hogy „mostani megnyomorodott állapottyához képest“, most már régtől fogva salariumában sem pénzül, sem borul, sem búzául az eklézsiától semmit fel nem vett, magánál tartott 500 aranyat ilyen feltételek alatt: 1, minthogy a kollektát maga industriája által szerzetté s maga azon nyomorult állapotában, gyermekeit illető jókból élt, gyermekeit azért meg ne háborgassák, se tőlük ne exigálják; 2, ha gyermekei előbb meghalnának, atyafiai addig nem örökölhetnek, míg az összeg, mint debitum, az eklézsia részére nem excindáltatik. 1684 okt. 27-én Koncz püspök halála után a néhai püspök árvái, Koncz Boldizsár és Koncz Anna asszony és az új püspök Szent-Iváni Márkos Dániel és az eklézsia patrónusai között megegyezés jött létre: az árvák önként ígérték a néhai bonumai közt levő 500 arany visszaadását az eklézsia kezéhez. Az eklézsia pedig 600 mfrtot Ígért az árváknak usualis készpénzül „néhai édes atyjuk hűséges szolgálatára nézve. Mire nézve
