Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

I. rész: Az óvári iskola

132 11. fejezet. A kollégium a református fejedelmek alatt. E korszak elején az egyház élén magyarul nem tudó püspök áll. A magyar és szász unitáriusok között a Ravius keltette viszálykodás dúl, mely az egyház híveit két táborba osztja, a vagyonosobbak, befolyásosabbak és a külföldről hazajött kezdők, protekció nélküliek pártjára. Majd az újonnan választott püspök sok ideig a belső viszálykodások miatt nem tud beköltözni Kolozsvárra. Az igazgatók mindegyre változnak. Az unitárius vezetők és hívek a református fejedelmek állan­dóan tervszerűbbé váló és céltudatos nyomása által meg van­nak félemlítve. Ezzel szemben a református egyházban a fejedelmek erkölcsi és bőkezű anyagi támogatása mellett egy széleskörű s a külföldi kapcsolatokat is befolyásoló tudományos theoló­­gíai munkásság indul meg, melynek mozzanatait és hangját egy más fejezetben ismertettük. Bethlen Gábor az 1622. évi országgyűlés határozata alapján létesített gyulafehérvári főis­kolához megnyerte az itthoni legkiválóbb embereket, Keresz­túri Pált, Geleji Katona Istvánt, Csulay Györgyöt, külföldről a II. Ferdinánd által koszorúzott Opitz Mártont, Alsted János Henriket, Piscator (Fischer) Lajost és Bisterfeldet. S mikor Luthernek a wittenbergi egyetemen 400 tallér volt a fizetése s a Pázmán alapította nagyszombati egyetemen a fizetés 300 frt, az ők fizetésük bőséges természetbelieken felül 1000 imperiális tallér (1 tallér 2 mfrt.) volt. Példátlanul fényes javadalmazás. A reformátusok egyházi és iskolai életében egy hatalmas fel­lendülés mozzanataival találkozunk, a szellemi téren egy cél­tudatos irodalmi harc tervszerű körvonalai mutatkoznak, nálunk a belső viszálykodás erőt és önérzetet sorvasztó szomorú képe tárul elénk. Az iskola e korbeli élete sem mutat semmi vigasztalót. Az igazgatók rövid idő alatt változnak. 1632 szept. 2-án Csa­nádi Pál rektort püspökké választják, november 3-án lemond rektori állásáról. Utódjául a szász Stegmann Joachimot választ­ják úgy, hogy rektor is legyen, prédikátor is. De a magyar unitáriusok ebbe nem egyeztek bele. Az ifjúság Köpeczi Mik­lós szenior vezetése alatt föllázadott ellene, Uzoni szerint azért, mert Ravius titokban arra biztatta, hogy az iskola régi szoká­sait törölje el. A városi tanács is beleelegyedett, hogy békét teremtsen közöttük, de nem sikerült. A magyar diákok 45-en elhagyták az intézetet s többé nem tértek vissza. Stegmann a sok izgalomba belebetegedett s nemsokára meghalt. A magyar

Next

/
Thumbnails
Contents