Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
119 Istvánt, Fehérvári Jánost, Bojthy Gáspárt, Szilvási Mártont és másokat. Állandóan nagy gondja volt arra, hogy egyházának kitűnő papjai legyenek és sok jó iskolája és azoknak képzett tanáraik. A kolozsvári iskolát újabb adományokkal gazdagította s a régieket megerősítette. Pokoly védelmezni próbálja Bethlent a felekezetiesség vádjától, mellyel illették s amellyel kivitte, hogy a ref. egyház ebben az időben „úgy számban, mint szellemi erőben jóval a többiek felé emelkedett“. De mégis kénytelen elismerni, hogy bizonyos szempontból felekezetiességnek is lehet tekinteni, hogy a ref. egyház megszilárdítására oly nagy gondot fordított. Báthori Gábor alatt megindult s alatta beteljesült az az irány, melynek legjellemzőbb vonása az, hogy az állami életet reformátusok vezetik. Az unitárius egyház, miután ismerte a fejedelem érzületét s látta a szombatosok ellen indított hajszát, a ref. püspök közigazgatási és fegyelmi hatáskörének más egyházakra kiterjesztését, a „major pars“ törvénye gyakorlati célzatát, védelmi állásba húzódott vissza s magatartása inkább szenvedő, mint cselekvő. Rákóczi az orthodox egyháznak nemcsak buzgó, hanem „szinte vakbuzgó“ híve volt. Alatta a „református egyháznak legkiemelkedőbb törekvése az unitárizmus megtörése“, mondja Pokoly, miben a fejedelem és tanácsosai teljesen egyetértettek. Tanácsosai Geleji Katona, a gyulafehérvári tanárok (Alsted, Bisterfeld, Piscator, Medgyesi, Keresztúri) nem erdélyi származásúak s nem a vallási türelem képviselői. Természetes, hogy ez a türelmetlen és kizáró egyházpolitikai szellem a magánéletben is érvényesült és a családi kötelékekre is kiterjedt. Gróf Bethlen Miklós önéletírásában mondja, hogy miután atyja is azt ajánlta, feltette, hogy pápista vagy unitária feleséget sohasem vesz, hanem maga vallásán valót. Petrityevity-Horváth Kozma önéletírásában2 a vegyes házasságokban látja okát az unitárius vallás hanyatlásának. Atyja unitárius, anyja református, „amely egyenetlen házasság miatt apadott és pusztult az Istennek ő szent felségének együgyü anyaszentegyháza eleitől fogván s félő az is, ne érje Erdélyben végét az unitárius religionak, ha egyéb erőszakos oppositiotól megoltalmazza is Isten ő szent felsége.“ De nemcsak az atyja „vétkes a dologban“; többen és sokan cselekedték ezt. Torockai Zsigmond pápista, János kálvinista feleséget vett, utódaik mind anyjuk vallásán vannak. Bethlen Ferenc neje Kemény János testvére. Fiai kezdetben unitáriusok, de később „elhanyatlottak“, ha Isten nem könyörül rajtuk. Angyalos István, Keresztesi Ferenc, a Thaly Kálmán: Történelmi kalászok 1603—1711. Pest, 18‘>2.
