Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
117 kollégium, miből aztán sok kellemetlenség és panasz keletkezett, mert ez a helyzet nehezítette a fegyelem fenntartását.1 A ref. iskola és egyházközség megalapítása új versenytársat jelentett. Báthori minden intézkedése azt mutatja, hogy tudatos törekvése volt az unitárizmust főfészkében gyengíteni és erőtleníteni, miután Dézs és Torda a Basta és Mihály vajda rémuralma alatt elveszítette reánk nézve régi jelentőségét. Bethlen Gábor fejedelemmé választásakor Kolozsvár ünnepélyesen protestált (1613 okt. 24.) az óvári templom elvétele ellen: „Mi kolozsvári biró királybiráival, tanácsával és az universitassal egész városul protestáltunk az fejedelem választásakor, minek előtte Őnsga az juramentumot praestálta volna, az ország előtt azon, hogy Báthori Gábor az elment fejedelem uniónk és privilégiumunk ellen az schola klastromunkat kedvünk s akaratunk ellen tőlünk elvötte és kálvinista papot hozott bele. Kivel városunknak szép szabadságát violálta. Kívánjuk ezt az országtól az miképen több városok, kik régi szabadságokban vei in toto vei in parte megháboríttatának, az mint az fejedelem juramentumának formájában megvagyon, hogy ő Nsga mindeneket restauráltatni akar és felépíteni privilégiumokban. Mi is azonképen az Calviniana religion való papot az városban nem szenvedjük: és az clastromot kezünkhöz veszszük. Alioquin ha a nemes ország privilégiumunkra nem tekintene is, magunk gondot viselünk reá az mi uniónknak tartása szerint.“ A következő években több ízben megújította a város a protestációt. így történt, hogy a behozott Traszki pap s az oskolába az ország különböző vidékeiről begyült tanulók és bevándorolt református hitű polgárokból álló ref. kis gyülekezet a külvárosokba betelepített „új keresztényekkel“ nemsokára népes eklézsiává nőtte ki magát. Bethlen Gábor családjának több oldalága unitárius. Sógor* ságában szombatosok is vannak. De nem szerette az unitáriusokat. Maga mondja: „Én az ariánusokat fölötte gyűlölöm és ha mit cselekedném fogadásom ellen, tehát legörömestebb őket űzném ki az országból“ (Erdélyi országgyűlési emlékek. VIII. 143. 1.). Alatta az oktatásügy háromfelé válik. 1615 nov. 14-én megengedte, hogy a római katholikusok Kolozsmonostoron iskolát állítsanak, de a jezsuitákat nem engedte be. Késedelem nélkül megtették, az iskola nemsokára benépesült. Kezdetben csak az alsóbb, később a felsőbb tudományokat is tanították. Folyvást és céltudatosan gyöngített bennünket azzal, hogy saját felekezetét hatalmas anyagi és erkölcsi támogatásával ') Jakab E.: Kolozsvár tört. II. 507, 560—561. Török István: A kolozsvári ref. coll- tört. 1. 14—17.
