Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Két könyv az egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről. Gyulafehérvár 1568 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 2. (Kolozsvár, 2002)
A kiadásról
A KIADÁSRÓL A nagy jelentőségű antológiát Péter Lajos, a székelykeresztúri Unitárius Kollégium nyugalmazott tanára az 1950-es években fordította le, s szövegét megőrzésre átadta Kiss Eleknek. Tiszteletre méltó buzgalmának eredményét közreadva nem vállalkozhattunk a szöveg megjegyzetelésére, csupán a személynevek és a bibliai helyek mutatójának elkészítésével lehetünk az olvasók segítségére. Az előbbi esetében természetesen felhasználtuk annak a latin hasonmás-kiadásnak a mutatóját, amelynek gondozója, Pirnát Antal is csak jelezni tudta bevezető tanulmányában, hogy a forráskérdéseket is megoldó kritikai igényű kiadás elkészítése nemzetközi összefogást igénylő feladat. A fordítással kapcsolatban a következőket kell még közölnünk. A János Zsigmondhoz intézett ajánlás szövegét Pirnát Antal fordításában adjuk, amelyet az említett hasonmáskiadás munkálatai során készített el. (Ez a fordítás a kiadáshoz készített előszó eredeti, magyar nyelvű változatá-val együtt a nagy tudós hagyatékában található meg a Szegedi Tudományegyetem Régi Magyar Irodalom Tanszékén.) Az első könyv nyolcadik és kilencedik fejezetének magyarításakor nagymértékben támaszkodtunk Simon József korrekcióira. A verses szövegekről műfordítást csak akkor adunk, ha ilyenek már korábban napvilágot láttak. így az Ovidiustól származó részlet mellett felhasználtuk a Tóth István antológiájában megjelent szövegközléseket is, de helyesnek tartottuk ezekben az esetekben a latin eredetit is közölni. Máskor a latin szöveg mellett prózai fordítást adunk. A leghosszabb verses részlet Amantibus stb. esetében a latin szöveget illusztráció gyanánt közöljük. A kötetben idézett bibliai verseket többnyire a protestáns környezetben meghatározóvá vált Károlyi Gáspár-féle fordításban adjuk. Eltértünk azonban ettől, ha az untáhusok teológiai megfontolásaikat nyilvánvalóan eltérő szövegváltozatra építették. Az eredeti kiadvány az esetek túlnyomó többségében megelégszik az adott bibliai könyv feltüntetésével. Kiadásunkban Fülöp Alpár munkájának köszönhetően ezt kiegészítettük a versek pontos megjelölésével, ám eltekintettünk attól, hogy ezt a szögletes zárójel folytonos használatával jelezzük a szövegben. 7
