Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
78 Isten-ember? Ez nem jelenthet egyebet, mint azt, hogy az embernek lehetnek olyan lelki tulajdonságai, vágyai és törekvései, amelyek megegyeznek Isten akaratával. A földi emberben megvannak a lelki lehetőségek arra, hogy Isten által is helyeselt cselekedeteket hajtson végre s ennyiben igyekezzék hasonló lenni Istenhez. Ilyenkor mondjuk, hogy valakiben Isten szent lelke lakozik. Az ember kifejleszthet magában olyan tulajdonságokat, amelyek méltóvá teszik Őt arra, hogy erkölcsileg Isten közelébe emelkedhessék. Az Isten-emberség azonban nem metafizikai fogalom. Az ember még nem Isten, amiért vannak isteni törekvései és az Isten sem lesz emberré azáltal, ha rásegíti az embert arra, hogy neki tetsző lelki diszpozíciókat fejleszthessen ki magában. A theológiát mindig az tévesztette meg, hogy az Isten ember tisztán szellemi természetű és erkölcsi tartalmú jelentését metafizikai koncepciónak tekintette. Az Isten-ember fogalma értékfogalom, épúgy, mint az istenfiúság s azt a lehetőséget jelenti, hogy az ember minden gyarlósága mellett is isteni értékeket valósíthat meg. Jézus Krisztus eleget tett mindazon követelményeknek, amit ezeknek a fogalmaknak axiológiai tartalmába belemagyarázhatunk. Mindez azt mutatja, hogy a hisztorizmus és a racionalizmus nincs olyan éles ellentétben, mint ahogy képzeljük. Amiért valami történelmi, még^ nem feltétlenül tagadása a történetfelettinek. A történelem olyan igazságokat produkálhat, amelyek épen igazság-voltuknál fogva történetfelettiek. Ha Jézus személyének történetiségéhez ragaszkodunk, még nem veszélyeztetjük az életében és tanításaiban produkált értékek abszolút voltát. Amiért a Krisztus-fogalom, mint a történeti Jézus életének és működésének eszmei lényege alakult ki és vált külön a történetitől, az élőtől, azért meglehetett volna hagyni ezt a fogalmat a maga tisztaságában, mint amely azt fejezi ki, ami el nem múló és örökéletű a történeti Jézus életéből és tanításaiból. Ha olyan lépésekkel halad előre a krisztológia, mint Schleiermachernél és Ritschlnél, akkor meglehet a remény, hogy eljut erre az álláspontra. 12. Jézus személye és tanítása. Mindazon kijelentések között, amelyeket Isten valaha tett a múltban, vagy tesz a jelenben, a maga nemében egyetlen az, amit Jézus által tett az evangéliumokban. Három szempont adja meg ennek a kijelentésnek mindenekfölött állóságát. Az első az, hogy ebben a kijelentésben az Isten
