Dávid Ferenc: Dávid Ferenc értekezése a kettő Istenségről. De Dualitate (Kolozsvár, 1943)
ezt Pál nem Krisztus segítségülliívásának, hanem felmagasztaltatásának magyarázta. Filipp. 2-ben ugyanis ezt mondja: „Annakokáért az Isten is ötét felmagasztalá és ajándékoza neki oly méltóságot, mely minden méltóságok felett való méltóság. Hogy a Jézusnak nevére minden térd meghajoljon, mennyeieknek, földieknek és föld alatt valóknak térdek. És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus úr az Atyaisten dicsőségére.“ Azt mondja tehát, vallanunk kell, hogy Jézus az Atyaisten dicsőségében van, nem pedig azt, hogy őt segítségül kell hívnunk. Ellenfeleink e helyet hamisan félrecsavarják, amikor azt igyekeznék bizonyítani, hogy Krisztus valósággal és természeténél fogva Isten és őt nem mint Krisztust, hanem mint Istent kell segítségül hívni. Csakhogy itt kérdezhetjük és követelhetjük Krisztus segítségülhívásának védelmezőitől, mutassák ki, melyek azok a javak, miket Krisztustól kell kérnünk és ha azokat az Atyaistentől, nem pedig Krisztustól kérjük, vájjon bűnt követünk el. Továbbá ugyan hol hagyták meg nekünk s írták elő számunkra az apostolok a Krisztushoz intézendő kérés és imádkozás eme formáját? Mert Isten segítségülhívásáról van ilyen formulánk: Ti pedig valahányszor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi atyánk. Ellenfeleink állítása szerint ebbe az imádságba nincs minden belefoglalva s nem is mindent Istentől kell kérnünk, hanem vannak némely dolgok, amiket Krisztustól tartozunk kérni. Ilyenformán nem igaz az a parancs sem, melyet mesterünk és tanítónk adott: ti pedig, mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Mi atyánk. Hanem ehelyett ezt kellene mondani: ti pedig, mikor imádkoztok, ezt mondjátok: Jézus Krisztus, Istennek fia, add meg nekem ezt meg ezt. Ilyenformán az Atya elnevezésben ha nem is hárman foglaltatnak, kiket ellenfeleink szerint segítségül kell hívni, ketten mindenesetre bennefoglaltatnak, t. i. az Atya és a Fiú. Az Atya, mint legfőbb, a Fiú, mint másodlagos, ki az Atya mellett a második helyet tartja s így ellenfeleink szerint a Fiúnak kettős helye és személye volna. Ha őt, mint közvetítőt és közbenjárót akarjuk segítségül hívni, akkor egyáltalán nem szükséges a segítségülhívás. Mert ha őt, mint közbenjárót hívjuk segítségül, 46
