Dávid Ferenc: Dávid Ferenc értekezése a kettő Istenségről. De Dualitate (Kolozsvár, 1943)
a maga számára nem követelte, hanem mindent az ő menynyei Atyjának szánt, azt vitatta és azt tanította, hogy minden az ő tulajdona. Sokkal kevésbbé teheti ezt most, mikor a mennyben van, míg őt a menny befogadja „egészen mindenek helyreállításának idejéig“, s itt nyomatékkai és nyiltan meg van mondva: egészen mindenek helyreállításának idejéig; tehát nem mintha most, mikor a mennyben van, gondoskodnék mindenről, helyreállítana mindent, munkálna s több efféle. Mert igaz volt az: „nem adom az én dicsőségemet másnak", mielőtt Krisztus megszületett, és igaz lesz ezután is, miután megszületett, a földön járt s az égbe is fölment. Akik tehát, a szentírás igaz értelmének ellenére, ezeket Krisztusnak tulajdonítják, csorbát ejtenek az Atyaisten dicsőségén, mely egyedül az ő tulajdona. Az meg egészen az Atyaisten tiszteletének és dicsőségének mond ellen, hogy most a mennyben Krisztus uralkodik, mivel neki semmi helyettesre szüksége nincsen, ő elég mindenben, minden körülmények között, ő amaz egy Isten, akitől mindenek vannak. És ez nem is járulhat semmiben hozzá Krisztus dicsőségének növeléséhez, sőt inkább kisebbíti azt. Mert Krisztus abban dicsőül meg, hogy az ő tanítványai vagyunk, sok gyümölcsöt termünk, és az ő mennyei Atyja megdicsőittetik, nem mintha azt hinnők és vallanók, hogy ő most mennyben uralkodik, az egyháznak minden szükséges dolgot megad, őt segítségül hívjuk, és hozzá folyamodunk támogatás kéréssel, mert mindezek egyedül az Atyaisten tulajdonai s embereknek soha ezeket nem tulajdonították úgy, mintha az ő mindig és örökké tartó tulajdonaik lennének, hanem csak úgy, mint amiket Isten csak időlegesen és a tőle megállapított módon jelöl ki számukra. Az Isten kettősségét vezetjük be, mikor azt állítjuk, hogy Krisztus most mennyben uralkodik, az egyház minden szükséges dolgairól gondoskodik, javakat ád a tőle kérőknek, fölvilágosít, életre kelt, bűnöket megbocsát, megigazít és több efféle. Mert nincs mennyben Isten, aki uralkodik, az egyház minden szükséges dolgáról gondoskodik és javakat ád a kérőknek, csak amaz egyetlenegy Isten, mennynek és földnek teremtője, Izrael Istene, Krisztusnak Atyja. Minthogy pedig Krisztus nem Izrael Istene, ha mégis ugyanazon dolgokat végzi, amik csak amaz 41
