Magyarság és vallás (Budapest, 1942)

Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus

75 szerepe és hatása a hagyomány alakulásában figyel­men kívül nem hagyható. Az aztán természetsen igen nagy és nehezen megoldható kérdés, hogy mi a határ a Jézus tényleges szavai és a gyülekezet for­málásán átment szövegek között. A Q forrást vagy Logiont úgy kell tekintenünk, mint Jézus tanításainak főforrását. Ez a forrás azzal a céllal gyüjtődött össze, hogy a tanítványoknak első­sorban erkölcsi tanítást adjon. Az az irányzat, mely túlozza az apokaliptikus és eszkatológiai vonásokat Jézus gondolkodásában és tanításaiban, és amely en­nek alárendeli a tisztán vallásos és erkölcsi elemeket, ebben a forrásban mindig megtalálja a maga cáfola­tát. Egészben véve itt Jézus tanításainak legfőbb gondolatait találjuk összefoglalva, ahogyan azzal máshelyt az evangéliumokban nem találkozunk. A formatörténeti iskola szerint az evangéliumi történetek és mondások teljes mértékben eszkatoló­giai tartalmúak. A helyzet az, hogy az Isten országa az evangéliumokban és Jézus ajkán általában eszíka­­tológiai tartalmú. Vannak azonban szövegek, különö­sen a Q forrásban, melyekben ez az eszkatológiai ér­telem nem található s csak azok igyekeznek minden egyes szövegben eszkatológiát látni, akiknek elméle­téhez ez okvetlenül szükséges. Az eszkatológia és az erkölcstan összeférhetet­lenségét nem érezte a Jézus korabeli ember. A prófé­ták és a rabbik. Jézus és az apostolok nem csupán arra voltak képesek, hogy egyformán elfogadják a közeli katasztrófa gondolatát és az erkölcsi tökéle­tesség követésének eszméjét, hanem néha az esz-

Next

/
Thumbnails
Contents