Magyarság és vallás (Budapest, 1942)
Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus
72 történeteket elhelyezni, hogy azok a gyülekezet belső meggyőződésének megfeleljenek. A formatörténeti iskola megállapítása szerint a 19. századi kutatás is- használta az első keresztény gyülekezet dogmatikai felfogását a szövegek magyarázatánál. De ezt csak olyan szövegek elhelyezésére tette, melyek a keretbe sehogysem illettek bele. Amit meg lehetett magyarázni, különösen a Jézusnak tulajdonított emberi vonások, minden további nélkül történetinek számítottak. Azokat a szövegeket, melyek a természetes magyarázatnak ellenáliottak, a gyülekezet számlájára írták. így egy ú. n. történeti magot különböztettek meg, melyet a régi kritika hívei teljesen megtámadhatatlannak, hitelesnek tartottak. A formatörténeti iskola ennek az ú. n. történeti magnak nagyrészét is az első keresztény gyülekezetek munkájának tulajdonítja. Lehetségesnek tartja ugyan, hogy az evangéliumi történetek mögött bizonyos hiteles emlékek is állottak, melyek legtöbb esetben az alapot szolgáltatták, de nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megállapíthassuk, mennyi volt az egyes esetekben a tényállás, melyre a hagyomány épített. Ez iskola végső megállapítása, hogy mi csak Jézus szellemének hatását láthatjuk az evangéliumokban, mert azok csak arról a korról tudósítanak bennünket, amelyben tartlamuk és alakjuk formálódott; csak arról tanúskodnak, hogy mi volt Jézus a hagyomány különböző fejlődési szakaszaiban az első keresztény gyülekezetek számára. Az evangéliumok
