Magyarság és vallás (Budapest, 1942)
Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus
67 Barth szerint „Isten egy emberi fogalmakkal meg nem határozható, szavakkal nem jellemezhető, emberi adottságokkal meg nem közelíthető, nem birtokolható, minden emberitől, minden világítói független, minőségileg különböző, személyes, abszolút, szent valóság; minden reávonatkozó gondolat, vélemény, igazság paradox: igen és nem, és aki minden emberit nemnek ítél, mert minden emberi mozzanat az ő szuverén fensége elleni lázadás”. Isten és az ember között óriási űr, emberi erőfeszítéssel át nem hidalható szakadék tátong. Az embertől nem vezet út Istenhez. Mögöttünk egy minden szupranaturálizmust tagadó immanens világkép áll. A Bibliában található isteni kijelentést és a tudományos megismerésen alapuló világképet, azaz a hitet és a tudást soha kibékíteni nem lehet. Isten és a világ, Isten és az értelem soha egy sorba nem állítható, mert „Isten haragját és ítéletét a bűnös világ és az elesett ember felett semmiféle emberi erőfeszítéssel megszüntetni nem lehet. Mi mindannyian a mássá perditionis, az elveszettek tömege vagyunk, kiválasztásra egyedül Isten illetékes, aki nem jóság, derékség, stb. alapján dönt, hanem csak egy alapon, az ő szabad kegyelme folytán”. — Kegyelemből, csodaképpen jött kijelentés. Isten igazsága kijelentetett, az Ige testté, Isten emberré lett. — Nincs semmi lehetőség arra, hogy az ember magától tegyen valamit s Istennel mintegy félúton, az összekapcsolóhidon találkozzék. Isten jön hozzánk, ő keres bennünket, és engedi, hogy megtaláljuk a Krisztus által. — Az ember saját értelmével semmit sem ismerhet meg Istenből. Isten országa
